„Családdal a gyermekeinkért”
NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA ARNÓT
3713 Arnót, Dózsa György út.1 szám
Telefon: 46-509-414;Fax: 46-509- 415, E-mail: arovial@borsodweb.hu
OM azonosító: 028721

HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM
KIEGÉSZÍTVE,
 A KOMPETENCIA ALAPÚ NEVELÉSSEL
És
EGYBESZERKESZTVE
AZ ÓVODAI NEVFELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAM MÓDOSÍTÁSÁVAL

Tartalomjegyzék

Helyi Pedagógiai Programunk Irányelvei                                                                 9. oldal

1.       Helyi Pedagógiai Programunk Célrendszere                                                12.oldal
1.       Az óvodai nevelés célja                                                                                12.oldal
2.       Gyermekképünk                                                                                           12.oldal

1.2.1    Távlati gyermekképünk mutatói                                                                   12.oldal
1.2.2    Jelenünk gyermekképe                                                                                  13.oldal

1.       Óvodaképünk                                                                                               14.oldal
1. Helyzetelemzés                                                                                            14.oldal
2. Családok állapota                                                                                         15.oldal
3. Gyermekek helyzete                                                                                     15.oldal
4. Személyi feltételeink                                                                                    15.oldal
5. Tárgyi feltételeink                                                                                        16.oldal
6. Nevelési stratégiákat meghatározó tényezők                                                           16.oldal

Óvodánk nyitottsága                                                                                    16.oldal
Kultúra közvetítő szerepünk                                                                        17.oldal
Hátrányos helyzetű gyermekek esélynövelése, Inkluzív pedagógia             17.oldal
Együttnevelésünk a családokkal                                                                  18.oldal
1.4       Az óvoda funkcióinak alakulása
funkcióhangsúlyok és azok részletezése.                                                      18.oldal
1.4.1    Családi nevelést kiegészítő funkció                                                             18.oldal
1.4.2    Óvó, védő funkció                                                                                       18.oldal
1.4.3    Szociális ellátó funkció                                                                                 19.oldal
1.4.4    Személyiségfejlesztő, nevelő funkció                                                           19.oldal
            Szocializációs funkció                                                                                  20.oldal
            Individualizáló funkció                                                                                20.oldal
            Egyéni eltérések toleranciájára nevelés, differenciált fejlesztés                   20.oldal
Alapelveink                                                                                                  21.oldal
Fejlesztési stratégiánk metodikája                                                                21.oldal
Fontos feladatunk                                                                                        21.oldal

1. Kiegészítő funkciók Helyi Pedagógiai  Programunkban                             21.oldal
2. Az alaptevékenységet kiegészítő tevékenységeink                                      22.oldal

2.         Programunk feladatrendszere                                                                                  22.oldal
            A kompetencia alapú óvodai programcsomag pedagógiai alapvetései         23.oldal
            A kompetencia fogalma, kompetencia fejlesztés,, pedagógiai innováció    23.oldal
            Pedagógiai fejlesztés célja, feladata                                                             23.oldal
            Pedagógiai fejlesztés jellemzői, a komplexitás jegyében                              24.oldal
2.1       Az egészséges életmódra nevelés feladatai                                                  24.oldal
            Az egészséges életmód szokásai                                                                  24.oldal
            Érzékszervek fejlesztése                                                                               25.oldal
            Mozgásfejlesztés                                                                                          25.oldal
            Testi képességek fejlesztése                                                                         25.oldal
            A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet és
                        Eszközrendszer                                                                                 25.oldal                      Óvodánk fejlesztő programja                                                                25.oldal                       Egészségvédő programunk                                                               26.oldal
Kiterjedési köre                                                                                26.oldal
A testileg egészségesen fejlődő 6 éves gyermek jellemzői               26.oldal
2.2       A szocializáció biztosítása és az érzelmi nevelésünk                        27.oldal
                        Feladatai:                                                                                          27.oldal
                        Érzelmi nevelésük                                                                             27.oldal
                        Az önmegfigyelés mint az érzelmi képesség alapja                          28.oldal
                        Az érzelmek ápolását segítő tényezők                                              28.oldal
                        Hatékony eljárások gyermekek megnyerésére, érzelmi aktivizálására 29.old
                        1.         Transzformáció,Prevenció                                                     29.oldal
                                   A kompetencia alapú nevelés hatása, a gyermekek
Személyiségfejlődésére                                                         29.oldal
                        2.         Demokráciára nevelés                                                           30.oldal
                        3.         Kultúrák közötti különbségek                                               30.oldal
                        4.         A kulturális eltérések megismertetésének lehetőségei          30.oldal
5.         A kialakított értékek és attitűdök az eltérő kultúrájú
/etnikai kisebbség felé /                                                         31.oldal

1. A lelkileg egészségesen fejlődő 6 éves gyermek jellemzői         31.oldal
2. A szociálisan egészségben fejlődő 6 éves gyermek jellemzői 31.old
1. Anyanyelv fejlesztése                                                                                              32.oldal

Feladataink a nyelv fejlesztésében                                                   31.oldal
Beszédfejlesztésünk feladata                                                           32.oldal
Idegen nyelv tanulása                                                                                   32.oldal
Az anyanyelv fejlesztésének színterei                                              33.oldal
A fejlődés jellemzői 6 éves korban                                                   33.oldal

1. Művészeti nevelés                                                                                        33.oldal

Feladatunk                                                                                        34.oldal
Az óvodapedagógus feladata                                                                       35.oldal
Ének-zenei neveléseink                                                                     35.oldal
Zenei nevelésünk – programunk szellemében kialakított hangsúlyai 36.old
A fejlődés jellemzői 6 éves korra                                                      37.oldal
Ábrázoló kézműves tevékenységek                                                  37.oldal
Más tevékenységekhez elkészíthető eszközök                                 38.oldal
Az óvodapedagógus szerepe                                                            38.oldal
A fejlődés jellemzői 6 éves korban                                                   38.oldal
Bábjáték                                                                                            39.oldal
2.5       A külső világ tevékeny megismerése
 /Természeti, társadalmi környezet, környezetvédelem /                  39.oldal
Feladata                                                                                            39.oldal
Természetismeret színterei                                                                40.oldal
Természetismereti tevékenységek integrációjának lehetőségei         40.oldal
Pedagógus szerepe                                                                            40.oldal
Társadalomismeret                                                                            40.oldal
Környezetvédelem                                                                            41.oldal
Megfigyeléseik megjelenítési formája                                              41.oldal
A fejlődés jellemzői 6 éves korban                                                   41.oldal
2.6       Matematikai nevelés                                                                                     42.oldal
                        Matematikai műveletek                                                                    42.oldal
                        Matematikai program színtere                                                           43.oldal
                        Matematikai környezet megteremtése                                              43.oldal
                        Az óvodapedagógus szerepe                                                           
 a matematikai tapasztalatok szerzésében                                         44.oldal
                        A fejlődés jellemzői 6 éves korban                                                   44.oldal

1. Az óvodai nevelés értékrendszere                                                                45.oldal
1. Műveltségtartalmak                                                                                      45.oldal
2. Tanulásszervezés alapelvei                                                                           46.oldal
3. A játékszervezés alapelvei                                                                            47.oldal
4. Az óvodai nevelés tevékenységrendszere                                                    47.oldal

3.4.1.  A program filozófiája, specifikumai                                                              47.oldal

1. A szocializációs folyamatba beilleszkedő individualizált fejlesztés

/individualizálva szocializál /                                                                        47.oldal
Individualizálás jelenti                                                                                 48.oldal
Individualizálás elvei                                                                                   48.oldal
Maslov féle szükséglethierarchia                                                                  48.oldal
Szocializáció                                                                                                 48.oldal
A szocializáció feltételei                                                                              49.oldal
Korlátok, szabályalkotás módja                                                                   49.oldal
Szabályok alkalmazásának feltételei                                                            49.oldal
Tevékenységközpontok szerepe a szocializációban                                     49.oldal
A stabilitás jelei az  együttműködésben                                                       50.oldal
Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció folyamatában                       50.oldal

1. A személyiségfejlesztő nevelőmunkánk alapelve: A kompetencia alapú

Nevelést átfogó,  Individualizálva szocializálás                                           51.oldal

1. Differenciálás                                                                                               51.oldal

A Differenciálás jellemzői                                                                51.oldal
A differenciálás technikai eljárásai                                                   51.oldal

1. Tevékenységközpontú  pedagógia fő sajátossága                                        52.oldal
1. A tevékenységközpontok kialakításával biztosítjuk:                                   52.oldal

A tevékenységközpontok kialakításának elvei                                 53.oldal

1. A tevékenységközpontok rendszere                                                            53.oldal
2. A tevékenységközpontok színterei                                                              53.oldal

3.6.4    A Kompetencia alapú óvodai programcsomag nevelési területei,
melyek  a tevékenységközpontok rendszerében valósulnak meg                 53.oldal
- Az integráló nevelési terület:                                                                     53.oldal
- Az integrált nevelési területek                                                                   53.oldal
- Kiegészítő anyag                                                                                       54.oldal
- Komplex fejlesztési tervek felosztása az ősmagyarok és a magyar kultúra jelképrendszeréhez kapcsolódó Modulok ( Levegő, Tűz, Víz, Föld ) 54.oldal

-A négy Komplex fejlesztési terv három Fejlesztési tématerv köré
csoportosul.                                                                                                  54.oldal

1. A tevékenységközpontok berendezése                                                        54.oldal
1. Családi, szituációs, drámajáték sarok                                                           54.oldal

Családi, szituációs, drámajáték: /pedagógiai értékei /                                  54.oldal

1. Manipulációs, asztali és társasjátéksarok                                                      55.oldal
2. Építőelemek sarka                                                                                        55.oldal
3. Irodalmi és ének-zenei sarok                                                                        55.oldal

Kialakításának szempontjai                                                              55.oldal
A tároló felületek eszközkészlete                                                     56.oldal

1. A művészeti /ábrázoló – kézműves / sarok                                                   56.oldal

Színtere                                                                                             56.oldal
Eszközei                                                                                            56.oldal

1. Természet-tudományos sarok /udvar és külső környezet /                           56.oldal

Alapelve                                                                                            57.oldal
Funkciói                                                                                            57.oldal
Színterei                                                                                            57.oldal
Eszközei                                                                                            57.oldal
A külső környezet bevonásának nevelőértéke                                  57.oldal

1. Homok víz asztal                                                                                          57.oldal
1. Az óvodapedagógus szerepe a tevékenységközpontokban                          58.oldal
2. A szabadjáték és

az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek rendszere                    58.oldal

1. Játék – játékközpontúság                                                                             58.oldal
2. A játék kulcskérdései                                                                                   59.oldal
3. Tevékenységközpontokban megvalósuló játékformák                                 60.oldal
1. A szabad játékban tanulás, azaz spontán játékforma                                   60.oldal

Jellemzői                                                                                           60.oldal
Óvodapedagógus feladata                                                                60.oldal

1. A játékban tanulás:

tervszerűen előkészített és felajánlott /irányított tevékenység /                   60.oldal
Jellemzői                                                                                           61.oldal
Óvodapedagógus feladata                                                                61.oldal
A szabadjáték védelme                                                                     61.oldal

1. Az óvodapedagógus játéktámogató szerepe                                                61.oldal
1. A munka jellegű tevékenység személyiségfejlesztő szerepe             61.oldal

Munkaformák                                                                                   62.oldal
Óvodapedagógus feladatai                                                               62.oldal

1. A tanulás értelmezése                                                                                   63.oldal
1. Játékban tanulás a tevékenységközpontokban                                             63.oldal

Kompetenciák szükségessége                                                           63.oldal
Az óvodapedagógus feladatai                                                          64.oldal

1. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek szervezeti kerete       64.oldal

Választható tevékenységek                                                              64.oldal
Kötelezően választható tevékenységek                                            64.oldal
Kötött /kötelező / tevékenységek                                                     64.oldal

1. A felajánlott tevékenységek munkaformái                                                  65.oldal

Egyéni                                                                                               65.oldal
Mikro csoportos                                                                                65.oldal
Kooperatív csoportmunka                                                                65.oldal
Makro csoportos                                                                               65.oldal

1. A tevékenységek időkeretei /Tervezés /                                                       66.oldal

Hosszabbtávú tervezés                                                                     66.oldal
Rövid távú tervezés                                                                          67.oldal
Heti rend                                                                                           67.oldal
Heti terv                                                                                            67.oldal
Napi rend                                                                                          68.oldal
Napi terv                                                                                           68.oldal
3.11.5. Tematikus projekt rendszer, integrált fejlesztés                                           69.oldal
                        Projekt módszer alapelvei                                                                 69.oldal
                        A Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére                                       70. oldal
4.         A család bevonása az óvodai életbe                                                             71.oldal
Fontos alapállásunk: A család elsődleges és meghatározó                           71.oldal
Feladatunk                                                                                                    72.oldal
Miért vonjuk be a szülőt az óvodai nevelésbe?                                            72.oldal
Mit várunk a családok hangsúlyosabb bevonásától az óvodai életbe?         72.oldal

Milyen pedagógiai hatást várunk el az együttműködéstől                           73.oldal

A családok bevonásának fontos szabálya                                                    73.oldal
A családdal való kapcsolattartás stratégiája                                                 73.oldal
5.         Családgondozás                                                                                           74.oldal
6.         Csoportszervezés: fejlesztő kapcsolatok, értékelés                                      75.oldal
6.1.      A csoportok szervezésének főbb elvei                                                         75.oldal
6.2.      Óvodánk tárgyi feltételrendszerének fejlesztése                                          75.oldal
6.3.      Személyi feltételrendszerünk fejlesztésében további terveink                     75.oldal

1. Külső kapcsolatok köre                                                                          76.oldal
2. Pedagógiai értékelés szerepe, helye                                                                   76.oldal

7.         Az alapdokumentum kiegészítő dokumentumai                                          76                          .oldal

Helyi Pedagógiai Programunk irányelvei

Óvodánk négy óvodai csoportjában

Stratégiai célkitűzésünk: az óvodánkba járó 3-6-7 éves korú gyermekek teljes körű személyiségfejlesztése.

            A személyiségfejlesztő stratégiánk alapelve::
                A kompetencia alapú nevelést átfogó, individualizálva szocializálás

A fejlesztési stratégiánk metodikája: a differenciálás.

Programunk filozófiája: a hely tudatos alakítása, a térrel való befolyásolás, szabályozás.
Programunk filozófiáját érvényesíti: a tevékenységközpontok rendszere.

 A tevékenységközpontok rendszerében a képességfejlesztést:
 A négy őselem. – LEVEGŐ, TŰZ, VÍZ, FÖLD - MODUL - on belül, a projekt rendszerrel valósítjuk meg / tartalom és tevékenységek szintetizálása /. Kompetencia alapú nevelés Óvodai Programcsomag segítségével.

A tevékenységközpontok rendszerében a képességfejlesztést: a projekt rendszerrel valósítjuk meg / tartalom és tevékenységek szintetizálása /.

Integrált személyiségfejlesztés: egy helyzetben sokféle képesség alakítását tűzi célul, totális fejlesztésre törekszik.
A képességek tartalommal, tevékenységgel fejleszthetők, s mindezt a projekt rendszer szintetizálja.

Programunkban megfogalmazott kötelező kompetencia területek:
Az óvodai nevelés kompetenciaterület, Program Csomag kötelező nevelési területei

• A külső világ tevékeny megismerése

         Élő és Élettelen környezet
            Matematika

• Vizuális nevelés
• Irodalmi nevelés
• Drámajáték
• Zene- Varázs

A pedagógiai fejlesztés szakaszai, a Program csomag alkalmazásában:

• Óvoda- Iskola átmenet / kapcsos könyv/
• Inkluzív Pedagógia / azon gyermekeknek, akik abban azonosak, hogy mások/
• A Játék amely az érzelmi és erkölcsi nevelés egységét dolgozza fel.

Integrált személyiségfejlesztés: egy helyzetben sokféle képesség alakítását tűzi célul , totális fejlesztésre törekszik / értelmi, szociális, kommunikációs, testi/
A képességek tartalommal, tevékenységgel fejleszthetők, s mindezt a projekt rendszer szintetizálja.

A műveltségtartalom: eszköznek tekinthető a fejlesztésben a célként megfogalmazott gyermeki személyiség kialakításában.

• A projekt rendszer több műveltségtartalmat egységes blokkba rendez, a műveltségtartalom tevékenységekben kerül feldolgozásra és minden tevékenységben teljes személyiségfejlődést, eredményez.
• A műveltségtartalmak rendszerében érvényesíti minden óvodapedagógus a saját fejlesztő, művészeti, hagyományőrző, környezetvédelmi, egészségvédő, nyelvművelő programunkat: a beszédhibák megelőzésére és javítására.
• A műveltségtartalmak rendszerébe építi be minden óvodapedagógus a különböző reform pedagógiákból, már a hosszú évek során alkalmazott módszereket, biztosítva az óvodapedagógusok módszertani szabadságát.

A reform pedagógiákból:

Dr Vekerdi Tamás: Waldorf pedagógiából, mesélés rendszere, hangulatkeltő szertartása, természetes anyagok használata, átlátható világ megismertetése, megtapasztalása a munkafolyamatok során.
Zsámboki Károlyné dr. Freinet szellemű pedagógiából: Közvetlen tapasztalatok alapján, a természetes környezet megismerésére nevelés. Jeles napok élő környezetünkben, jeles napok a néphagyomány köréből.

Alternatív pedagógiai irányzatokból:

Porkolábné dr Balogh Katalin: mozgásorientáció és percepció fejlesztés,
Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével / mese - vers, gyermekjátékok, ének-zene, évszakonkénti lebontása / Ezt a projekt rendszerbe építjük be.
Dr. Deliné dr Fráter Katalin: Integrált személyiségfejlesztés osztatlan csoportban,
Kissné Takács Erika: Feladatgyűjtemény a képességszintek megállapításához. A képességszintek megállapítása és fejlesztési lehetősége személyiségfejlesztő nevelő munkánkban hasznosítjuk, a képességfejlesztő szabályjátékok kezdeményezésében  /különös tekintettel a hátrányos helyzetű gyermekekre /.

Programunk nevelési feladatrendszere: Integrált műveltségtartalmat hordozó

• Egészséges életmódra nevelés / fizikai mozgásfejlesztés /
• Szociális tapasztalatok emocionális fejlesztése
• A nyelv fejlesztése
• Művészeti nevelés
• Tudományos nevelés
• Matematikai nevelés

Tevékenységközpontok rendszere:

• Családi szituációs, szerepjáték központ
• Építőjáték központ / barkácsolás /
• Manipulációs tevékenységközpont
• Homok - víz asztal tevékenység
• Környezetismereti, tudományos sarok, udvari tevékenység
• Irodalmi, ének - zenei tevékenység központ
• Művészeti tevékenység központ

A tevékenységközpontok rendszerében a játék:

• Szabad játék
• Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek

Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek:

• A választható,
• kötelezően választható és
• kötelező tevékenységek.

Tervezés, projekt rendszer, projekt, személyiségfejlesztés

A családok bevonása az óvodai életbe

Családgondozás, szociális munka

1.     Helyi Pedagógiai Programunk Célrendszere

1. 1.Az óvodai nevelés célja

A 3-7 éves korú gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése az eltérő egyéni szükségletek, fejlődési ütem, életkori jellemzők ismeretében, a személyiség teljes kibontakoztatása, olyan érzelem gazdag légkör megteremtésével, amely biztonságérzetet nyújt a gyermekek számára. .Értékként fogadjuk el az eltérőt, az egyedit, a másságot.
A szülőkkel szorosan együttműködve törekszünk arra, hogy a gyermek egyéniségét tisztelve, boldog, szeretetteljes és megértő légkörben nőjön fel, őt a béke, az emberi méltóság, a türelmesség, a szabadság, szelleme övezze.

1. 2. Gyermekképünk

Helyi óvodai nevelési programunk alapkoncepciója az, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető indivídum, és szociális lény. Fejlődésének ütemét nagyban befolyásoló belső és külső tényezői: genetikai háttér, harmonikus vagy inadekvát környezet / pszichés és mentális trauma illetve ezek sorozata /, amelyek ismeretében törekszünk egy-egy gyermek személyiségének, differenciált megközelítésére, nevelésére. Azon tulajdonságok kialakításával, amelyek az egyén saját lehetőségeinek felismeréséhez, az önmegvalósításhoz leginkább szükségesek, mindig a gyermek erősségeire építve.
A társadalmi, illetve a közoktatási rendszer új kihívásaival összhangban óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul; az egyenlő hozzáférés biztosításával

1. 2.1. Távlati gyermekképünk mutatói

• a saját igények, szükségletek megfogalmazásának és kifejezési lehetőségének biztosítása
• az önfejlesztő magatartásra való készség kiépítése
• az alkalmazkodás és önérvényesítés elsajátítása
• a választási és döntési képességek kiművelése felelősségvállalással
• alkotó gondolkodás képességének elősegítése 
• a motivációra épülő sokoldalú tájékozottság kiszélesítése
• egymás tiszteletén alapuló, együttélési normák elsajátítása
• az emberi értékek sokszínűségének tisztelete: identitástudat, nyitottság, tolerancia
• Távoli cél: Olyan, a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező gyermekeket, fiatalokat képezni, készségek és képességek birtokába juttatni őket, amelyekkel a XXI. század világában el tudnak igazodni, és képesek lesznek a változó munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodni. Rendelkezzenek azokkal az alap- és kulcskompetenciákkal, amelyek feltétlenül elengedhetetlenek ahhoz, hogy az életpályájukat – ha szükséges- tudják módosítani, új ismereteket, készségeket, képességeket legyenek képesek elsajátítani

1. 2. 2.Jelenünk gyermekképe

• A gyermek fejlődésének legfontosabb mozgatórúgója a jókedv, a derű, a vidámság, az óvodai élet nyújtotta sikerekkel, átélt örömökkel megalapozzuk a gyermekek optimista szemléletét, formáljuk jellembeli tulajdonságait.
• A gyermeki kíváncsiság ébrentartása, élményszerzés.
• Az élethelyzetek sokféleségének megismertetése, a felfedezés örömének átélése hozzájárul a testi, szociális, emocionális és intellektuális fejlődésükhöz.
• A pozitív "Én"-képük, beállítódásuk, önismereti képességük erősítése.
• Identitásunk gyökereinek megismertetése.
• Ismerjék meg a segítségnyújtás örömét, az együttműködés és alkalmazkodás szabályait és az önérvényesítés lehetőségeit / kudarctűrés, kompromisszum, konszenzus /.
• A gyermeki és felnőtt kapcsolatteremtésben a kezdeményező és örömteli kommunikáció dominanciájának erősítése / testbeszéd jelentősége /.
• A szabályok megismertetésével és közös szabályok kialakításával, az alkalmazkodó és önkontroll képességek elemi szintjeinek elérése.
• A problémahelyzeteknek - mind kevesebb felnőtt segítségét igénylő - egymás közötti megoldása.
• A természetünk szeretete, környezetünk védelme, hagyományaink tisztelete és társaik másságának elfogadása hassa át mindennapi óvodai életünket.
• Szükségleteik kielégítésében fontosnak tartjuk az egészséges életmód szokásrendjének - mozgásműveltség, korszerű táplálkozás, egészségügyi szokások – kialakítását.
• Intellektus fejlesztése megfelelő pszichikus funkciókra épülő, önálló, problémahelyzeteket felismerő és megoldó gondolkodás fejlesztése a gondolkodási és logikai műveleteken keresztül.
• Érezzék át a feladatvállalás örömét / szervezés, csoport átrendezés, díszítés munkavégzés /a feladatmegosztás és átadás szükségességét.
• A játék öröme és lehetősége az önkifejezés, az individualizáció és szocializáció fő forrása, amelyben megőrzik személyiségük autonómiáját, egyéni ötleteiket, kreativitásukat.
• A másság elfogadása, tolerálása, az enyhén sérült gyermekek önbizalmának erősítése, az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek felzárkóztatása, óvodánk esélyt növelő programjával, a speciális nevelési szükségletek figyelembe vételével.
• A gyorsabban haladó gyermekek tehetséggondozása, differenciált feladatokkal.
• A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét
• A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét

A gyermekkép kialakításához Célunk:

A gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudást, tapasztalatot szerezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszünk.
Az esélyegyenlőség biztosításával a különböző fejlettségi szinten lévő gyermekek közötti különbségek csökkentése, a hátrányokkal rendelkezők felzárkóztatása. Az új módszerek, technikák alkalmazásával (kooperatív munka, projektek továbbfejlesztése, bővítése) olyan képességek fejlesztése, mint a kommunikációs képesség, vitakészség, együttműködés, a másság elfogadása, a környezettudatos viselkedés.
Nevelési célunk a gyermekek aktivitásának, motiváltságának, kíváncsiságának ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása.
A cél elérése érdekében a „jó gyakorlat” átadása érdekében, a nevelőtestülettel együttműködve kialakítunk egy ún. „módszertani kosarat”, mely új technikák és módszerek tára lesz, könnyítve, és segítve egymás tanítását, motiválását.

A kompetencia alapú nevelés teljes körű, és hatékony alkalmazásával, további célunk

• Az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzése érdekében gyermekeinket meg kell tanítani tanulni, s a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására./ képességfejlesztés az elsődleges ennek szolgálatába állítunk miden un törzs és kiegészítő anyagot./
• A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, cselekvéseken keresztül sajátít el, majd képes alkalmazni képességei, készségei által. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket éljen át, és természetes kíváncsiságát kielégítse. Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás, ismeretszerzés útja.
• Kompetencia alapú fejlesztéssel, a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező nevelés megvalósítását kell elérnünk.

1. 3. Óvodaképünk

1. 3.1.Helyzetelemzés

Arnót község, Miskolc városhoz nyolc kilométerre lévő település, közel 2800 fős lélekszámmal. Községünkben egy óvoda és egy általános iskola működik. Óvodánk 1971 évbe átadott, jelenleg négy csoporttal üzemelő intézmény. Beíratott gyermekeink létszáma 100 fő. Közülük az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek száma 23 fő. Hátrányos helyzetű 27 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 20 fő Óvodánk dolgozói létszáma 17 fő.
Jelenleg, 3 osztott és 1 osztatlan csoportban foglalkozunk a ránk bízott gyermekekkel.

1. 3.2.         Családok állapota

A családok helyzete változó képet mutat:

• Az átlag családok az eddig elért életszínvonalat nagyon nehezen tudják tartani, a munkanélküliek száma nő.
• A munkanélküliek aránya: 8 %
• A kiemelkedően magas életszínvonalú családok aránya: 2 %
• Az etnikai kisebbséghez tartozó családok aránya: 15 %
• A csonkacsaládok aránya: 6 %
• A három vagy több gyermeket nevelő családok aránya: 19 %

1. 3.3.Gyermekek helyzete

Meghatározó a különböző életvitelű és eltérő szociális szintű családok helyzete. A beérkezett kérdőívek elemzése alapján, egyre kevesebb időt tölt együtt a család. Így az óvoda élményszerző szerepe megnő, sok esetben csak az óvodára szorítkozik. Községünkben az óvodáskorú gyermekek 90 % -a jár óvodába. Miskolcra csupán egy-két gyermeket visznek el, a további 8-9 % -ot a kisebbséghez tartozó gyermekek alkotják. Az átlagos életvitelű családokban felnövő gyermekeknél biztosított a kiegyensúlyozott. Derűs és következetes nevelés. Ezek a gyermekek nyitottak, érdeklődőek, toleránsak, vidámak, aktívak, segítőkészek.
1. 3.4.Személyi feltételeink:
Munkakör                                    Létszám / fő                          Iskolai végzettség :

Óvodavezető                                 1 fő                                         felsőfokú óvónőképző
                                                                                                     Tanárképző főiskola
                                                                                                     /matematika szak /
                                                                                                     köznevelés vezetői szak
                                                                                                     Európa Uniós Szakértő
                                                                                                     intenzív továbbképzés
                                                                                                     alapfokú számítógép
                                                                                                     kezelői tanfolyam
                                                                                                     Lépésről lépésre
                                                                                                     120 órás továbbképzés                                                                                        Kompetencia alapú nevelés
                                                                                                     120 órás továbbképzés
Óvodapedagógus                          9 fő                                        
                               Közülük                                 5 fő                 Felsőfokú óvónőképző
                                                                              4 fő                 Óvóképző főiskola
                                                                              2 fő                 1éves
                                                                                                     logopédiai továbbképzés
                                                                               9 fő                 alapfokú számítógép
                                                                                                     kezelői tanfolyam
                                                                               2 fő                 1 éves bábjáték tanf .
                                                                               6 fő                 Lépésről Lépésre
                                                                                                          120 órás továbbképzés
                                                                                    2 fő           Kompetencia alapú
                                                                                                          nevelés
                                                                                                          120 órás továbbképzés
Óvodatitkár                                   1 fő                                         középfokú
                                                                                                     Szakközépiskola
                                                                                                     Alapfokú számítógép
                                                                                                     kezelői tanfolyam
Dajka                                             3 fő                                        
                               Közülük                                 1 fő                 Szakközépiskolai éretts.
                                                                              1 fő                 szakmunkásképző
                                                                                                     dajkaképző
                                                                              1 fő                 8 ált + dajkaképző
Dajka                                 1 fő                                         Élelm. Szakmunkásképz
Karbantartó, fűtő                           1 fő                                         Géplakatos és kazánfűtő
                                                                                                     szakmunkásképző

1. 3.5.Tárgyi feltételeink

Óvoda épület: 2 db / Fedett terasszal és játszó udvarral, biztosítva a vezetékes gáz ivóvíz, telefon, Internet vonallal.
Csoportszoba: 4 db a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségekkel.
Bútorzat, csoportszobai berendezés: a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő, kuckósítást biztosító.
Eszközök: megfelelő audiovizuális eszközök, számítógép minden csoportban,
Digitális , és fejlesztő eszközök:HEFOP  pályázatból 1, 2 millió Ft  értékben
Játékkészlet: A sokoldalú fejlesztést biztosító udvari és csoportszobai játékok. (Beszerzésüket és pótlásukat pályázatokon nyert összegből, alapítványi támogatással fedezzük)
Szakirodalom: A legújabb szakirodalmat is tartalmazó szakkönyvállomány.

1. 3.6.Nevelési stratégiánkat meghatározó tényezők

Eddig végzett pedagógiai munkánk és helyi nevelési programunk alapkoncepciója, szellemisége közel áll a Lépésről Lépésre óvodai fejlesztő programhoz. A hasonló elemek a következők:

• Nyitott óvoda
• Kultúra közvetítő szerepünk
• Hátrányos helyzetű gyermekek esélynövelése
• Együttnevelés a családokkal

Amelyek megfogalmazódnak, a kompetencia alapú nevelés programcsomagban is.

Óvodánk nyitottsága:

• Az Arnóti Napközi Otthonos Óvoda nevelőtestületével mindig nyitott és fogékony volt az új módszerek bevezetésére. Ezt a nyitottságot az 1990-91 évtől jelentkező társadalmi változások és az új óvodapedagógiai irányzatok csak fokozták. Ez évtől alakult, formálódott és fogalmazódott meg mindannyiunkban a helyi nevelési programunk tartalma, amelyet a pedagógiai irányelvek, a kipróbált módszerek, a helyi sajátosságok (szülői és lakossági igények), a hátrányos helyzetű családok növekvő száma, ezzel szemben a nagyon gazdagok megjelenésének, figyelembevételével dolgoztuk ki
• Mivel a családokkal együtt nevelve próbáljuk a hátrányokból eredő problémákat megoldani, így elengedhetetlen, hogy ismerjük igényeiket, elvárásaikat.
• A gyakori beszélgetések, munkadélutánok, várakozási idők (közös tevékenységek, ajándékkészítés, eszköz javítás) alkalmat nyújtanak erre. A szülők részére készített kérdőív is elősegíti az igények összegyűjtését. Ezt óvodánkba lépéskor, az új nevelési év előtt és a nyári szünet előtti időszakban, minden korcsoportban célszerű felmérni.
• A leendő óvodások szüleivel még május hónapban megbeszéléseket, munkadélutánokat kell szerveznünk, felvilágosító előadásokkal.

Tapasztalataink szerint: Az óvodai szokásrendszer és napirend megismerésével, szülő és gyermek számára egyaránt megkönnyítette és lerövidítette a besznevelés idejét. A közös munka nevelőtevékenységünket ma is nap mint nap erősíti.

Kultúra közvetítő szerepünk

 Óvodánkban már kilenc éve foglalkozunk a helyi hagyományok felkutatásával és községi szintű fejlesztésével. Rendezvényeinkkel már hagyományt teremtettünk az idős emberek, a szülők és a gyermekek örömére.

• Szüreti felvonulás lovas szekerekkel,
• Betlehemes játékok községi szintű rendezvénye,
• Falujárás pócurkázás (hagyományőrző farsang keretében),
• Családi gyermeknap 200-300 fő résztvevővel (egész napos program a szabadban, főzéssel, népzenével, játszóházzal és versenyjátékokkal, tűzijátékkal,
• Kiállítások szervezése, megrendezése műalkotásokból és gyermekmunkákból,
• Községünk helytörténeti kiadványának megjelentetése.

A hátrányos helyzetű gyermekek esélynövelése

 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű,  főként a kisebbséghez tartozó gyermekek magas létszáma miatt ezen tevékenységünk nagyobb hangsúlyt kapott.

• A hátrányok okainak feltárása

Egyéni fejlesztéssel felzárkóztatás (tisztelve a másságot, egyéni eltéréseket tolerálva).

• Külön programot dolgoztunk ki "A hátrányos helyzetű gyermekek esélyt növelő programja" elnevezéssel.
• Óvodáztatási támogatás biztosítása

Ezzel a programmal felvállaljuk az óvodai alapfeladatokon túl:

• az alaposabb gyermekelemzést,
• a képességekre irányuló játékos fejlesztést,
• az egyéni - páros kapcsolatokban és mikro csoportokban felajánlott célirányos, tudatos játéklehetőséget, amely a gyermekek gyenge pontjaira irányul,
• az okok ismeretében a tünetek felismerésén keresztül a fejlesztés lehetőségeit biztosítjuk.
•  

       Inkluzív pedagógia alkalmazása
 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása
Integrált óvodai nevelés az alábbi fogyatékossági körben történik: tanulásban akadályozott, a megismerés és viselkedés fejlődésének rendellenessége (figyelem, magatartás, részképesség-zavar, enyhe mozgáskorlátozottság, gyengénlátó, gyengénhalló). Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető és vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulók nevelése.

Együttnevelésünk a családokkal

Közös nevelőmunkánkhoz és nyitottságunkhoz hozzátartozik a szülőkkel való kapcsolattartás formáinak folyamatos bővítése, igények szerinti változtatása.

1. 4.  Az óvoda funkcióinak alakulása, funkcióhangsúlyok és azok részletes elemzése

Óvodai programunk alapfunkcióinak hangsúlyait az óvodánkba járó gyermekek családi háttere, a kiegészítő funkciókat a családok igénye és helyi lehetőségeink határozzák meg.
A szükségleteket folyamatos elemzéssel: önelemzéssel, önértékeléssel, önfejlesztéssel, a nevelés folyamatában valósítjuk meg (minőségbiztosításunk alappillére ).

1. 4.1.         Családi nevelést kiegészítő funkció

Az óvoda a gyermekek és a családok szükségleteit megismerve, a specifikumokat feltárva, alakíthatja ki a fejlesztő stratégiát.

1. 4. 2. Óvó-védő funkció

A feladat ellátásához, a költségvetésben biztosított összegen felül, a pályázati lehetőségeket, a civil szervezetek támogatását és alapítványunk támogatását is igénybe vesszük.
Közreműködünk az orvosi, fogorvosi, vizsgálatok, védőnői látogatások és a szakszolgáltatások (logopédus, pszichológus, gyógytornász) megszervezésében.

Az óvó - védő funkció gyakorlásában a legfontosabb feladatunk a prevenció.

Az egészséges életmódra nevelésünk megszervezésénél, figyelembe vesszük a gyermek mentális problémáit:

• Gyermeki éjszakázás: A 3-7 éves korú gyermekek alvásszükségletének figyelembevétele.
• Veszélyeztető tényezők: antiszociális környezet, önhibáján kívül munkanélkülivé vált szülők, egészségkárosodás miatt munkaképtelenné válók segítése.
• A családok ellátatlansága: Együttműködés a gyermekjóléti szolgálat képviselőjével.

          Segítségnyújtás megszervezése.

• Az életmód sajátosságainak kiépítése: figyelembe vesszük a reggel korán, vagy étkezés nélkül érkező gyermekeket és számukra megoldást keresünk a reggeli pótlására (iskolatej akció folytatása).
• Az ellátó funkciót külső segítséggel végezzük: folyamatos kapcsolattartás a gyermekorvossal, védőnővel. Rendszeres egészségügyi kontroll vizsgálatok megszervezése.
• Prevenció: tartásjavító és talpboltozat erősítő torna, úszás lehetőségeinek biztosítása - heti egy alkalommal - légzést javító só terápia, aromalámpa használata, gyógyteakúra a légúti megbetegedések megelőzésére.
• Az óvó-védő funkciót igyekszünk kiterjeszteni a családokra is.

1. 4. 3.Szociális ellátó funkció

Egészséges napirend megszervezése

A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő étkeztetés biztosítása: ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag étrend, megfelelő időpontok és időtartamok betartásával.
A balesetmentes és higiénés nevelésünknek megfelelő tárgyi környezet biztosítása.
Környezettanulmányok során a családok szociális helyzetének, nevelési szokásainak és belső erőviszonyainak feltérképezése, a segítségnyújtás módjának megtervezése.
A szegényebb családok megsegítése: szociális háló, kompenzálási lehetőségek megismertetése a szülőkkel, ruha gyűjtési akció megszervezése.
Önkormányzati támogatás igénylése a rászoruló családok megsegítésére.
Gyermekvédelmi, beovodázási, beiskolázási támogatás, rendszeres nevelési segély biztosítása.
Kulturális, szórakozási lehetőségek: Óvodai kirándulások, kiállítások, rendezvények, bábelőadások, zenés előadások, alapítványi bálok megszervezése, a családok számára elérhető közelségben és elérhető áron.
Továbbképzés az óvodapedagógusok részére: családpedagógia témakörben.

1. 4. 4.Személyiségfejlesztő, nevelő funkció

"A környezet - modelleken - keresztül hat az emberre, a gyermekre, a lelki jelenségekre, érzelemre, értelemre s ezek befolyásolják a továbbiakban a viselkedést, magatartást."       (Lépésről 21.old.)
Személyiségfejlesztő tevékenységünk alapos gyermekismeretre épül, figyelembe vesszük a gyermekek képességeinek eltérő ütemű fejlődését:

• a képességek életkori szakaszainak
• a képességfejlődés egyéni fejlettségének ismeretében (motorikus, szociális, emocionális, kommunikációs és intellektuális képességek eltéréseit)
• A kulcskompetenciák kialakításához szükséges fejlesztés lehetőségeit.

Szocializációs funkció

Sajátos kortárs kapcsolatok kialakulásának elősegítése, amely csak a közösségekben jöhet létre (a családi nevelés nem tudja biztosítani).
Közösségen belül, az együttműködő, kompromisszumra képes, önérvényesítő funkció erősítése a feladatunk.

Erkölcsi normák kialakítása a közösségben: őszinteség, alkalmazkodás, megértés, azonosulás, együttérzés, empátia, tolerancia, segítőkészség képességének fejlesztése.
Kooperatív technikák alkalmazása.
Humanista magatartás értékrendjének kialakítása:
Egymás, a szülők és más felnőttek tiszteletére szeretetére megsegítésére nevelés.
Hazához való kötődés, a szülőföld az anyanyelv szeretete, hagyományok tisztelete, környezetünk védelmére nevelés.
A vállalt és kapott gyermeki munka során fejlődik:
Kötelesség tudata, önfegyelme, önállósága, önérvényesítő képessége.
 

         Individualizáló funkció

Az individualizált nevelésünk funkciója:

• Egyensúly megteremtése a vágyak és a lehetőségek között.
• Kapcsolat a gyermek és a curriculum között, a fejlesztés érdekében.
• Képességfejlesztés interaktív módon (ismerem a gyermek képességeit és arra építem a következő képességfejlesztési feladatomat).

Az individualizált nevelésünk színterei:
Intézmény, csoport, kiscsoport a tevékenységek során, egyén.

Befolyásoló tényezői: (amelyekben való eltérés egyenlő az egyénnel)

• Társadalmi és szülői elvárások
• Fejlettség, képesség, életkori sajátosságok
• Érdeklődés, a nemek különbözősége
• Tanulási stílus
• Vérmérséklet „Énkép”

Egyéni eltérések, toleranciájára nevelés, differenciált fejlesztés

"Azok a gyermekek, akik saját fejlődési szintjüknek megfelelő kihívásokkal találkoznak, jó közérzetűek és magabiztosak, szívesen állnak elő új ötletekkel és cselekvésekkel. Azok a gyermekek, akikkel szemben az elvárások fejlettségi szintjük alatt jelennek meg, vagy azt meghaladják, elveszthetik érdeklődésüket. Unottakká, fáradtakká, zaklatottakká válnak." (Lépésről 21.)
Gyermeki szabadság biztosítása ésszerű korlátok között, a felnőtt, majd a közösen alkotott szabályok betartásával.
Nevelési koncepciónk: a gyermekekkel közösen alkotott szabályok kimunkálási technikája, gyakorlata a nevelőmunkánkban.

Alapelvünk:

A kompetencia alapú nevelést átfogó, individualizálva szocializálás

Fejlesztési stratégiánk metodikája: a differenciálás

Fontos feladatunk: (a közös tevékenységek hatékonysága érdekében a következő személyiségtulajdonságok megalapozása)

• Másokat toleráló magatartás
• Együttérzés, segítőkészség
• Alkalmazkodás, kooperatív magatartás
• Az egyéni szükségletek felismerése és az érvényesítését segítő megegyezések technikájának nevelése.

1.4.5. Kiegészítő funkciók Helyi Pedagógiai Programunkban

• Hagyományőrző programunk
• Műalkotások megismertetése
• Környezetvédelem
• Esélyt növelő felzárkóztató programunk
• Beszédfejlesztő, logopédiai nevelésünk (felmérő feladatsor)
• Egészségvédő programunk
• Számítógép használata minden csoportban a személyiségfejlesztés érvényesítésével. A digitális eszközök használatának beépítése a nevelőmunkánkba.
• Anyanyelv ápolása, írásbeliségre való felkészítés

            Egyéni értékek toleranciája a gyermekek jele mellett megjelenítjük nevét, fényképét és árnyképét
            Az írásbeliség koncepciójának a tárgyi és eszközökben való megjelenítése, a szerepjátékok helyszíneit megjelölő táblák elhelyezésével. 

• A magyar kultúra átadása.
• Személyiségjegyek: A harmonikus gyermeki személyiség fejlesztésén belül kiemelten törekszünk az önérvényesítő, konszenzusra és kompromisszumra való képességek formálására.
• A szülő szerepe az óvodai és óvodán kívüli tevékenységekben.

Elősegítjük a szülői szervezetek: - szülői munkaközösség vezetőinek a havonkénti értekezését, egy-egy csoport szülői közösségének aktív részvételét szervező munkánkban, és az igény szerint megalakítható óvodaszék – működését ,a javaslattételi véleményezési és döntési joguk gyakorlását. A szülőket bevonjuk a mindennapi óvodai életbe. Írásos és szóbeli javaslataikat összegyűjtjük, értelmezzük, értékeljük, alkalmazhatóságát figyelembe véve felhasználjuk.

• A családok bevonása az óvodai életbe; Családgondozás.

1.4.6 Az alaptevékenységet kiegészítő tevékenységeink

néptánc, modern tánc, angol nyelv játékos tanulása, tartásjavító torna,
Egyéni speciális szükségletű, enyhén fogyatékos, gyermekek toleranciájára nevelünk. Másság elfogadása.
                Etnikai kisebbség: A szülők bekapcsolása az óvodai életbe, saját kultúrájuk megismerése rendezvények szervezése.
Enyhe, sérült gyermekek egyéni fejlesztése.

2.     Programunk feladatrendszere

A gyermeki személyiség minden képességet érintő fejlődéséhez, a testi-lelki, intellektuális szükségleteinek kielégítése segíthet.
A programunk integrált témafeldolgozásával integrált személyiségfejlődést érhetünk el.

Integrált fejlesztés célkitűzése:
Egy helyzetben sokféle képesség alakítása.
A képességek műveltségtartalommal a tevékenységekben fejleszthetők, mindezt a projektrendszer biztosítja.

„A műveltségtartalmak felosztását nem tudjuk elkerülni, mert ezek jelölik meg azokat a tapasztalatköröket, amelyeket a tevékenységközpontokban biztosítanunk kell. A műveltségtartalom eszköznek tekinthető a fejlesztésben, és a célként megfogalmazott gyermeki személyiség kialakításában.”
                                                                  Lépésről-lépésre program 117.old.

Cél: amelyet a gyermekképben személyiségtulajdonságokban határozunk meg, összefonódik azokkal az értékekkel, amelyek a műveltségtartalmat jelentik.

A műveltségtartalom kiválasztásának lehetőségei R.W.Tyler amerikai pedagógus szerint.

• A gyermekek érdeklődése, szükségletei.
• A kortárs társadalom igényei a műveltség iránt.
• A szakemberek által relevánsnak tartott tudás köre.

A tartalom kiválasztásának szűrői:

• A társadalomról, a nevelésről szóló általános filozófia.
• A gyermeklélektan, a tanuláspszichológia által feltárt lehetőségek.

Ez a szemléletmód érvényesül programunk feladatrendszerében is, amely összhangban áll a NAT értékblokkjaival.

• Fizikai, egészséges életmódra nevelés.
• Szociális - emócionális fejlesztés
• Nyelvi fejlesztés
• Művészeti nevelés
• Tudományos - természetismereti nevelés
• Matematikai nevelés

Ezeket a műveltségköröket a nevelő munkánk során integráljuk, a projekt rendszer több műveltségtartalmat egységes blokkba rendez.
A kompetencia alapú óvodai programcsomag pedagógiai alapvetései is megfogalmazzák ezeket az alapelveket, melyeket nevelő munkánkban alkalmaznunk kell. Ezen alapelvek, eddig is fejlesztési feladatot jelentettek a nevelési programunk alapján.

1. a gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő nevelést, hogy egyéni fejlődési ütemében fejlődhessen.
2. Az óvodás gyermek legelemibb szükséglete a játék, meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét
3. Komplex neveléssel érjük el a gyermekek személyiségfejlesztését.
   Egyéni differenciált fejlesztés
4. Kiemelt jelentősége van az anyanyelvi nevelésnek
A sajátos nevelésű gyermek is teljes értékű ember.
5 A közösségi nevelés alapelve, hogy minden gyermek, mint egyén, találja meg helyét a közösségben.
6 A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott, következetes, de rugalmasan kezelt szokásrendszer.
5 jelentős alapvetés a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
6. Nevelési célunk, hogy a gyermekek környezettudatos viselkedését megalapozzuk.
7. nevelési célunk, a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése.
8. nevelési cél, hogy óvodáskor végére iskolára alkalmas gyermekeket bízzunk a szülőkre.
A Programcsomag fejlesztési koncepciójának sajátos elemei:
A kompetencia fogalmának meghatározása:
Dr Pála Károly megfogalmazásában ( Elmélet Alapvetések 11. old)
„ Az ismeretek, ezek alkalmazási képessége, és az alkalmazáshoz megfelelő motiváció, illetve attitűd, együttesen jelőlik ki azokat a képességrendszereket, képességhalmazokat, amelyeket egy adott terület kompetenciájaként meghatároznak.”
A kompetencia fejlesztés része, a pedagógiai innováció.
A pedagógiai innováció része a fejlesztés ( pedagógiai fejlesztés)
/ A pedagógiai fejlesztés a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve, az egyéni bánásmód fokozott érvényre juttatására törekszik.
A pedagógiai fejlesztés célja: A játéknak, mint fejlesztés céljának és eredményének megjelenítése, a játék-érzelem- erkölcs kapcsolatának érvényesítése.
A pedagógiai fejlesztés feladata:
Felkínál választható témát, komplex fejlesztési tervként
Tevékenységi körök: játék, munka tanulás
Szervezeti keretek: frontális, csoportos, egyéni
Differenciálási eljárások: szervezési módok, vagy feladatrendszer és
Munkaformák:frontális, vagy csoportmunka,egyénre szabott munka, amelyek a fejlesztés célját szolgálják.
A fejlesztés tárgya. A kompetencia alapú óvodai programcsomag.

A pedagógiai fejlesztés jellemzői, a komplexitás jegyében:
1. A képességfejlesztés az elsődleges:
Ezt szolgálja a minden nevelési területre kiterjedő úgynevezett: törzs és kiegészítő anyag.

Törzsanyagok:
Integrálódó nevelési terület:
- A külső világ tevékeny megismerése, ezen belül amatematikai tartalmú tapasztalatok.
- Az integrált nevelési terület : anyanyelvi irodalmi nevelés,vizuális nevelés

Kiegészítő anyag: kiegészítő segédletekkel

• A világ megismerésének elérhetősége
• - Környezeti szabályjáték gyűjtemény
• - Bábjátékok
• - Zenevarázs. ( Dramatikus elemeket tartalmazó játékokkal )
•  

A komplex fejlesztési tervek felosztása, az ősmagyarok és a magyar kultúra jelképrendszerét követi a négy MODUL –ban

1. LEVEGŐ: július, augusztus, szeptember
2. TŰZ        :  október, november, december
3. VÍZ:                        január, február, március
4. FÖLD:        április, május, június

A négy komplex fejlesztési terv, három Fejlesztési tématerv köré csoportosul:

• Család
• Élő és élettelen világ
• Közösségi nevelés

2.1.      Az egészséges életmódra nevelés (fizikai mozgásfejlesztés) feladatai

Ez a feladatkör az óvodai nevelésünk funkciói közül a legjelentősebb.

Területei:

Az egészséges életmód szokásai:

• Személyes higiénés szokások,
• Táplálkozás, étkezés,
• Öltözködés, életmód szokásai,
• Az egészség megőrzése edzése prevenció.

Érzékszervek fejlesztése

• Érzékszervek egészséges működésének elősegítése.

Mozgásfejlesztés

• finom és nagymozgások, testséma, térérzékenység fejlesztés

Testi képességek fejlesztése

erőnlét, edzettség, fizikai állóképesség

A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet és eszközrendszer:

A jelenlegi eszközrendszerünket az anyagi források megteremtésével a következő szempontok szerint fogjuk formálni, bővíteni:

• elérhető magasságú / lehetőleg eltérő méretű / asztalok, székek,
• elérhető magasságú, alacsony bútorok,
• allergén anyagok kiszűrése.

Udvaron:

• Kuckók kialakítása, ahová a gyermekek egyedül is elbújhatnak. A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.
• Az eltérő szükségletek miatt fontos hogy folyamatosan biztosítsuk a szomjas gyermeke részére az ivás lehetőségét csoportszobában és udvaron.
• Korán reggel érkező éhes gyermekek számára a tízórai előtti étkezés lehetőségét.
• Az intimitás megőrzése érdekében lezárjuk a WC-k egységeit.
• Fordítsunk gondot a délelőtti, naponkénti mozgásfejlesztés lehetőségére. A harmonikus mozgás fejlesztése.
• A harmonikus mozgás elsősorban a szabad mozgással fejleszthető. A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján -az egyéni szükség leteket és képességeket figyelem be véve – minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani
• Fontos a módszeres játékos mozgásfejlesztés is.
• Itt kell kiemelnünk, hogy óvodánk eddigi hagyományőrző tevékenysége során nagy hangsúlyozott szerepet kapott népi tánc / a tánclépések elemeinek elsajátítása /, amely a harmonikus mozgás fejlesztését is szolgálja. Ez továbbra is fontos feladatunk lesz.

A finommotorikát fejlesztő mozgásos játékoknak is elsőbbséget kell biztosítanunk (szem, kéz, láb koordinációját segítő játékokkal).

Óvodánk fejlesztő programjában ennek nagyon sokféle variációját megtalálhatjuk.
Tudatos fejlesztést jelent, mert a szenzoros integráció hiányából következhet: a motoros lemaradás, a szellemi beszűkülés, a szociális együttműködés zavara, elhárító magatartás.

• Ugyan ez vonatkozik a prevenciós testi fejlesztésre.
• A tartásjavító, lúdtalp megelőző játékos gyakorlatokat továbbra is folyamatosan beépítjük a mozgásfejlesztő játékok sorába.

 
Egészségvédő programunk:
Kiemelt feladatunknak tekintjük az egészségmegőrzés szokásainak-, valamint a környezettudatos magatartás kialakításához-, a környezet védelméhez és megóvásához, a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakítását- a megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok
ellátása.

Óvodánk egészségvédő és megőrző programját továbbra is kiemelt fontossággal alkalmazzuk és bővítését fejlesztési lehetőségként nyitva hagyjuk.
Óvodánk gyermekorvosával továbbra is egyeztetjük egészségnevelési céljainkat, feladatainkat és a megoldásmódokat.
 
Kiterjedési köre:

• A légzőszervi megbetegedések megelőzése, cseppfertőzési lehetőségek mérséklése.

Immunrendszerük erősítésére:
Só terápia, só barlang további kiterjesztése a kiscsoporton kívül még óvodánk három csoportjára / anyagi forrás megteremtése a meglévő működtetésére és további fejlesztésére /.

• Továbbra is az őszi hónapoktól tavaszig gyógytea fogyasztása / Hurutos megbetegedések megelőzésére, ellenálló képességük erősítésére. Kamilla, hársfa, csipkebogyó, szüneteléssel kétheti váltásban /.
• Továbbra is heti egy alkalommal úszásneveléson való részvétel, a 5-6-7 éves korú gyermekekkel. A további szükséges anyagi források megteremtése esetén ez gyakoribbá tehető. /Feladatunk itt: a víz edző hatásának érvényesítése, a vízhez sznevelés, úszás alapmozgásainak elsajátítása. /
• Tavasszal-ősszel kirándulások szervezése a Bükk hegységben.

Évente egy alkalommal óvodaszintű kirándulás a családokkal távolabbi helyekre.

• Télen szánkózás, lovas szánkózás Bükkszentkereszten.
• Egészséges életmóddal, egészségünk megőrzésével kapcsolatos előadások szervezése a szülők részére

Egészségnevelő programunkban az egészséges táplálkozás terültén lévő tennivalóinkat az anyagi források javulása esetén tervezhetjük, ezt nyitott kérdésként hagyjuk.
Az óvodának nincs saját konyhája, ezért nehezen megoldható feladat.

A testileg egészségesen fejlődő 6 éves gyermek jellemzői:

• első alakváltozás befejeződése
• megfelelő teherbírás
• összerendezett, harmonikus mozgás
• fejlett mozgáskoordináció és finom motorika
• mozgását, viselkedését szándékosan képes irányítani.

2.2.   A szocializáció biztosítása és az érzelmi nevelésünk

Szociális tapasztalatok emócionális fejlesztése

Feladatai:

• A felnőttek munkájának, településünk intézményeinek megismerése.
• A hagyományok megismerése.
• Szociális érzelmek fejlesztése:

Az erkölcsi érzelmek megalapozása / hazához, emberekhez, kortársakhoz való viszony /. A társakkal való együttműködésre nevelés. A reális saját értékeit felismerő "ÉN"-kép alakítása, önfejlesztő magatartás megalapozása, szociális képesség / technikák fejlesztése / és érzelmek formálása /szükségletek, beállítódás alakítása /.

• A társadalmi élet alapvető ismereteinek közvetítése közös élmények tapasztalatok útján.
• Alapvető udvariassági szokások, magatartásmódok fejlesztése.
• A társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítése.
• Szociális technikák megalapozása.
• Tevékenységekben az eredményre törekvés.
• A személyes és a csoportélet hagyományainak ápolása.

Érzelmi nevelésünk:

• A személyközpontú óvodai nevelésünkben fontos szerepe van az érzelmek formálásának.
• Az érzelemre hatás az érzelmek alakítása áthatja az óvodapedagógus minden megnyilvánulását. Az egyes gyermek felé áradó érzelmeinkkel, empátiánkkal tudjuk megvalósítani az egyénre szóló nevelést.
• Az óvodás gyermekek magatartási megnyilvánulásaiban is meghatározó szerepet kap az érzelmi töltés. Ha a családi légkör sivár és nem alakulhatnak ki mély érzelmek, vagy negatív érzelmek alakulnak ki, a "kibeszélés, a kimondás" segíthet a negatív érzelmek levezetésében.
• A gyermekek érzelmi fejlődése, legalább olyan fontos, mint a teljesítményük. Az intellektus és mentális állapot szorosan összefüggnek.
• Itt nagyon fontos az óvodapedagógus modell alkotó szerepe. Ha a felnőtt és a gyermek érzelmileg kötődik egymáshoz, akkor a gyermek igyekszik megtanulni a legcélravezetőbb viselkedést, mert ezzel pozitív érzelemhez jut.
• Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;
• Az óvodában minden tevékenységben ott rejlik az érzelmek kifejezésének, az érzelmekre hatásnak a lehetősége a szeretet, kötődés erősítésének lehetősége. Formálhatjuk az együttérzést, az empátiát, segítőkészséget, a szülők, kortársak, a település, a haza szeretetét, erkölcsi érzelmeket feltételező humanista magatartást.
• A projekt tervezésnél egy-egy témánál fontos megkeresni, hogy milyen érzelmet tudok ezzel kiváltani, mert erre építjük fel a kognitív / értelmi / síkját a téma feldolgozásának.

Az érzelmek jelenthetnek:
esztétikai érzelmet: a szép megláttatása
szociális érzelmet:(versenyjátékot csak 6 éves korban szervezzünk, mert a versenyszellem csak itt alakul ki, mert a kiscsoportos gyermek én központú, a középsős gyermeknél a baráti kapcsolatok kialakulása, nagycsoportos korú gyermek tevékenységközpontú).
Intellektuális érzelem: Problémamegoldással járó érzelem / nem a befogadó tanulást, hanem a sokféle megoldás lehetőségét biztosító tevékenység /.
Érzelmi intelligencia kiművelése: Az értelmi intelligencia magában semmit nem ér, de az érzelmi intelligencia átsegíti az embert a nehézségeken.
"Gardner" féle felosztás szerint fontos feladatunk az érzelmi intelligencia nevelésében.

• Az érzelmek felismertetése
• Az érzelmek kezelése / öntudat koordinálása, önmotiválás képessége /
• Mások érzelmeinek felismertetése
• Kapcsolat kezelése

Az önmegfigyelés, mint az érzelmi képesség alapja: (technikájának kiművelése)

• Önuralom kiépítése élethelyzetekben.
• Mások érzelmeinek megértése.
• Az érzelmi különbségek tolerálása.
• Konfliktus megoldási stratégiák kidolgozása (érzelmi egyezkedés technikája).
• Az érzelmek kezelésének technikája /A szeretet kifejezése, névnap, születésnap ünneplése, baráti kapcsolatok támogatása. /.
• Indulatok fékezésének technikája, agresszív gyermeknél a kiélés lehetőségének biztosítása, / fiúk: erőpróba játékok /.
• A dráma játék, mint az érzelmi kifejezések gazdagításának lehetősége.
• Értelmi kifejezések az érzelem hatására.
• Fontos az óvodapedagógus személyisége és mintaadó szerepe.

Az érzelmek ápolását segíti:

• A jó gyermekközösség
• Az esztétikai érzelmek körének változatossága
• Segítő szándékú nevelés
• Érzelmi tudatosság kiépítése a gyermekek magatartásában
• Az érzelmi technikák kezelési módok nevelése:

Pozitív értékeléssel, a jobb flusztráció tűrés technikája
Pozitív érzelmek erősítése
Stressz kezelési technika kiépítése
A mentálhigiénés nevelés
A személyiség fejlesztése
Viselkedésformák kezelése: / ok, tünetek együttes vizsgálata /
Programunkban a gyermekek, felnőttek közös szabályalkotása nevelésünk alapja, szemléletváltásunkban oda kell figyelnünk, hogy ne mi mondjuk meg a szabályt.
A gyermek személyiségfejlődésének alakulásában, a modell értékű kommunikáció, bánásmód, viselkedés az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek között.

A gyermek szűkebb és tágabb környezetéhez, a szülőföldhöz való kötődést segítő pedagógus attitűd fontossága, mely a gyermek nyitottságára építve segíti elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

Hatékony eljárások gyermekek megnyerésére, érzelmi aktivizálására:

1.           Transzformáció: Minden viselkedésnek van valami oka, azt kell megtalálnunk.
Prevenció / megelőzés /
A problémás viselkedésű gyermek megsegítésére hatékony eljárás, az olyan csoportszellem kialakítása, ahol minden gyermek érezheti személyiségének fontosságát. Sok lehetőséget kell biztosítanunk a választásokra, vezető szerep vállalására, felelősségtudat gyakorlására / szerepjáték és bábozás során fontos, hogy gyakoroljuk a probléma megoldást /.

Preventív eljárások:

• A gyermek szükségleteinek és érzései jogosságának elismerése.
• Segítsünk a gyermeknek megnyugodni.
• Tanítsuk meg az elfogadható viselkedést.
• Átterelés módszere
• A természetes következmény módszere
• A háttérben maradás módszere
• Válasszon a gyerek
• A környezet megváltoztatása

A kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazásával el kell érnünk, a következő eredményeket, a gyermekek nevelésében.

Boldog, önfeledt gyermekkort biztosítva, amelyben

• kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak,
• kedvük, igényeik szerint mozoghatnak térben és időben,
• zenében és festésben, átélhetik a mesék, versek szárnyaló világát,
• átérezhetik a hagyományok üzenetét,
• bábozhatnak, dramatizálhatnak,
• nap mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó felnőttek jelenlétéről, a közösségről, az őket körülvevő világról, a környezetről és annak védelméről, a természet csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról,
• játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől,
• a kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják,
• megtapasztalják, hogy a megoldandó helyzeteknek számos megoldása lehetséges,
• ahol figyelembe veszik a gyermekek törvényeit is.

2.           Demokráciára nevelés:
Az óvodában a gyermeknek, a demokráciát működés közben kell megtapasztalniuk, olyan készségeket, attitűdöket kell kialakítani, amelyek segítségével részesei lesznek a demokratikus társadalomnak.
A csoportszoba egy nagyobb közösség mikro csoportja, amelyben egy demokratikus közösség tagjaként a gyermekek ráéreznek a közös érdekeltségre, közös részekre a mások és saját érdekeik között.

Legfontosabb elvek:

• A lehetőség és a saját kezdeményezés elve
• Önerő és hatalom elve
• Megosztott irányítás elve
• Gondolati és szólásszabadság elve
• A hatalmat ellenőrizni a tiszteletet értékelni kell elve
• A kultúrák közti különbségek és kulturális kompetencia fejlesztése kisgyermekkorban

 

A kultúra meghatározása:
"A kultúra az emberi viselkedés integrált modellje. Ez a modell magába foglalja a gondolatokat, a kommunikációt, meggyőződést, gyakorlatot, értékrendet, szokásokat, tiszteletet, szertartásokat, az interakció formáit, szerepeket, kapcsolatokat és egy társadalmi csoport által elvárt viselkedési formákat."
Az óvodai nevelésünkben fontos, hogy a családok, a gyermekek értékek másságának toleranciájára neveljünk, ehhez szükséges személyiségjegyek:

Az óvodapedagógus személyiségjegyei:

• Az emberek közötti különbségek elfogadása és értékelése.
• Szándék, más kulturális háttérből származó emberek támogatására.
• Hajlandóság saját értékeink, előítéleteink őszinte vizsgálatára (vannak e előítéleteink).
• Környezetünkben élő emberek előítéleteinek megváltoztatása.
• A kulturális eltérések megismertetésének lehetőségei:
• Kiállítás rendezése
• Más kultúrák tárgyainak bevitele a csoportba a drámasarok, főzősarok kellékei közé.
• A más kultúrák élményeit feldolgozó könyv, társasjáték, kép, album.
• Több kultúrából származó hangszer bemutatása

 

• A kialakított értékek és attitűdök szerepe, az eltérő kultúrájú ,(etnikai kisebbség) gyermekekkel és családokkal való foglalkozásban.

Az óvodapedagógus önfejlesztése:

• Megtanuljuk, érzékeltetni a gyermekekkel, hogy bizonyos szavak sértők lehetnek, ezért kerüljék a faji, etnikai csúfolódást.
• A tevékenységek során kell, hogy megtanulják a gyermekek az emberek közötti különbségeket és hasonlóságokat elfogadni: Igyekszünk megérteni és elfogadni, hogy a gyermekek fegyelmezésének hagyományos módszereit befolyásolja a kultúra, és a vallási szokások. El kell fogadnunk, hogy a vallási meggyőződés befolyásolhatja a családok viszonyát a betegségekhez, fogyatékosságokhoz, és a halálhoz.
• Tiszteletben tartjuk, hogy eltérő kulturális háttérrel rendelkező családoknál eltérő elvárások vannak, a tisztálkodás, öltözködés, táplálkozás területén.

 

A lelkileg egészségesen fejlődő 6 éves gyermek jellemzői:

• nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre
• tovább differenciálódik érzékelése, észlelése
• megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama
• megjelenik a szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartama, terjedelme, könnyebbé válik megosztása, átvitele
• a cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás
• érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél
• megfelelő tempóban, hangsúllyal tudja kifejezni mondandóját
• mindenszófajt használ, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat, különböző mondatfajtákat alkot
• végig tudja hallgatni, és megérti mások beszédét
• elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről
• ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek
• elemi mennyiségi ismeretei vannak

 

A szociálisan egészségesen fejlődő 6 éves gyermek jellemzői:

• készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes együttműködni, kapcsolatot teremteni felnőttel és gyermektársaival

 

• egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni
• késleltetni tudja szükségletei kielégítését

 

• feladattudata kialakulóban van
• kitartásának, munkatempójának önállósága, önfegyelme alakul

 

2.3.   Anyanyelv fejlesztése

Az anyanyelv fejlesztése külön jelenik meg a programban, egy nevelési területként, bár elválaszthatatlan bármely tevékenységtől, nevelési feladattól.
A kontaktus teremtés legfontosabb eszköze a nyelv, amely óvodáskorban összefonódik a tevékenységekkel.

            Feladataink a nyelv fejlesztésében:

• A világról szerzett tapasztalatok szóbeli kifejezésére nevelés
• Kontaktus felvétel, tartás nyelvi technikájának megalapozása
• Az önkifejezés lehetőségeire nevelés
• Az írott nyelv /jelrendszer / iránti érdeklődés erősítése
• A tevékenységhez kapcsolódó beszédhelyzetekben a gondolatok kifejezésére nevelés.
• A kommunikációs képesség fejlesztése
• "Beszélő magatartás" az óvodapedagógus és a gyermek magatartása, amely a kommunikációs helyzetekben a társalgást jelenti.

Feltétele: jó kapcsolat, a gyermekismeret, az empatikus magatartás, másikra való odafigyelés.
A beszélő magatartást a gyermek akkor sajátítja el, ha érzelmi biztonságban van derűs a légkör és a személye iránti érdeklődést tapasztalja.

• Óvodai nevelésünkben sokat tehetünk az anyanyelv fejlesztése érdekében.

A beszédfejlődés természetes színtere a játék, ahol a gyermekek élethelyzetekben kerülnek egymással kapcsolatba. A felvállalt szerepekhez hozzátartozik a felnőtt beszédmintájának utánzása, érzésének szabadon való elmondása.

• Meg kell tanítanunk a gyermekkel a nyelvi kreativitást / játék a nyelvvel, beszédaktivitás növelése, szókincsbővítés, beszélgetőkörben, drámajátékokban /.
• Az írás-olvasás, mint érték kezelése.

Az írásbeliség iránti érdeklődést, az írásbeliség megjelenítésében segíthetjük. A gyermek keresztnevének nyomtatott formában való megjelenítése / személyes tárgyain, rajzain, polcán /. Üzletek, középületek neve / POSTA ? ABC …/.

A beszédfejlesztésünk feladata:

• A beszélőkedv kialakítása /megfelelő légkör, természetes beszédhelyzetek /.
• A játék, mozgás, ritmus, érzelmek és a beszéd kapcsolatának erősítése.
• Nyelvi fejlesztést szolgáló játékokkal az önkifejezés fejlesztése.
• Képek cselekményeinek elmondása, az egymás után következő események figyelembevételével.
• Cselekmények eljátszása, eljátszott cselekmények nyelvi kifejezése.
• Beszéd korrekció / logopédiai beszéd fejlesztés /. A csoportokban dolgozó óvodapedagógusok, nyelvtörő és más nyelvi játékokon keresztül, és két óvodapedagógusunk az eddigi gyakorlatnak megfelelően egyéni fejlesztő feladatokkal végzi a beszédkorrekciós nevelőmunkát, a beszédfejlesztő programunk.
• Az óvodapedagógus feladatai: a fejlesztés előtti ismeretei alapján a beszédképesség összetevőinek ismerete / alap és részképességek, a gyermek egyéni fejlettségének elemzése / szűrés: csoportban és szakember bevonásával /.

Mintaadás az óvodapedagógus részéről.
Az anyanyelvi nevelés valamennyi óvodai tevékenységforma keretében megvalósítandó feladat mely az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen kell, hogy legyen.
Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása –a beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) –kell megvalóoljon az óvodai nevelőmunka során

Anyanyelv fejlesztése, szókincsgyarapítás spontán és tervezett helyzetekben. Hallás minősége, hallószerv épsége: fonémahallás, hangképzés, beszédértés egyénenkénti megismerése, játékos fejlesztése.

Idegen nyelv tanulása ?
A szülők igényeit figyelembe véve kiegészítő tevékenységként délután, heti 2x1 órában, angol nyelv játékos tanulása.
Továbbfejlesztése lehet: óvodapedagógus átképzésével a délelőtti tevékenységben.

Az anyanyelv fejlesztésnek színterei:

• Spontán helyzetekben és tevékenységekben
• Az irodalmi nevelésünk területén
• Az óvodapedagógus által kezdeményezett helyzetekben / tevékenységekben kezdeményezett szabályjátékok, beszélgetőkör /.

A fejlődés jellemzői 6 éves korra

A gyermekek

• a tapasztalatok során bővült szókincsüket aktívan használják.
• elbeszélésük folyamatos, de gyakran még nem követi a történések logikai, időbeli sorrendjét.
• páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedésformákkal megteremtik és fenntartják a kommunikációt.
• nyugodtan, figyelmesen végighallgatják az óvónőt, többnyire végigvárják a másik megnyilatkozását.
• helyesen használják a névmásokat, névutókat, jövőidejű igeidőt, igemódokat.
• tisztán ejtenek minden beszédhangot.
• jól érthetően, többnyire megfelelően hangsúlyozva beszélnek.
• beszédüket természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik

 

2. 4.  Művészeti nevelés

A művészeti nevelésünkben legmélyebb integráló szál a képességek köre jelenti és nem igazán a tartalom. Minden művészeti terület nevelésében, tevékenységében alapvető:

• Az érzelmi tapasztalatok
• Intellektuális tapasztalatok
• Percepciós tapasztalatok
• Esztétikai tapasztalatok. (Kárpáti Andrea nyomán)

Ez egy integráló vezérfonál, amely indokolttá teszi, hogy a gyermekek fejlesztésében a művészeti tevékenységek egységességét, mint művészeti nevelést.

A művészeti nevelésünk magába foglalja:

• A művészeti alkotások befogadására, élvezetére nevelést / irodalmi, képzőművészeti, zenei /.
• A művészetek által a gyermekek alkotó tevékenységére nevelését.

A komplex élmények alapján, a teljes személyiséget fejlesztjük, amelyek biztosítják:

• Az érzelmek átélését
• A mozgás fejlődését /szem, kéz koordinációját az észlelést, a megfigyelőkészséget, a vizuális tapasztalást /.
• A szociális fejlődést / a közös munka lehetőségét, az egyéni önkifejezést /.
• Az intellektuális fejlődést / a szín, formaismeret, a kreativitást, a kommunikáció sajátos formáit /.

Feladatunk:

• Az érzelmi nevelésünk eszközeként a komplex élmények, érzelmek megalapozása / az önkifejezés, empátia erősítése, a szavak nélküli kommunikálás látható kifejezése, a mese-vers, zene, ábrázolás, mozgás területein /.
• Esztétikai, etikai élményekkel az esztétikai, etikai fogékonyság formálása.
• Az irodalom, ének-zene iránti érdeklődés, az önkifejezés igényének erősítése. Az irodalom és ének-zenei nevelésünk tartalmával a népi hagyományok, a kultúra gyökereinek ápolása.
• A drámapedagógia eszközeivel az érzelmek, gondolatok mozgással és egyéb eszközökkel történő kifejezésének segítése / drámajátékban az önkifejezés lehetőségének segítése /.
• Az ábrázoló és kézműves tevékenységekkel globális élmény nyújtása, a valóság sajátos tükröződése, az alkotás, az esztétikum létrehozásának ösztönzése.
• A kifejezés, ábrázoló tevékenységek, kézművességek technikáinak megalapozása, az anyagszerűségre törekvéssel ízlésformálás, esztétikai élmények, ismeretek nyújtása / az önkifejezés képességének fejlesztése /.

A művészeti tevékenységek a szabad önkifejezés színterei, ezáltal a gyermekek megismerésének fontos eszközei.

Óvodai művészeti nevelésünk területei:
irodalmi és ének - zenei /Érdeklődés és az önkifejezés igényének felkeltése. /
ábrázoló, kézműves tevékenység /globális élménynyújtása, a valóság sajátos tükröződése /.
bábjáték önkifejezés képességének erősítése /
irodalmi nevelés

Az óvodapedagógus feladata:

• A mese, vers, elbeszélés épüljön be a minden nap az óvodai életbe.

A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.

• Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.
• A mindennapi "gyertyás" mesélés hagyományának folytatása / Waldorf pedagógiájából alkalmazott módszer /
• A népköltészet remekeinek megőrzése, gyűjtése. A népmesei fordulatok, régies kifejezések átmentése.
• Válogatás a kortárs gyermekirodalomi művekből.
• Kerüljük a felnőttek által készített illusztrációkat, mert a belső képalkotás az élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája, ha a gyermekek saját illusztrációjukkal színesíthetik önkifejezésüket.
• A községünk és környékünkön fellelhető mese, mondóka és zenei anyagának további gyűjtése.
• A szülők, nagyszülők bevonása eredeti játékok, altatók, dalos játékok, mesék bemutatására.
• A meséskönyveket jól áttekinthetően tároljuk.
• Más népek irodalmi alkotásai / cigányság népi kultúrája /.
• A dramatizálás elősegítése.

 

         Ének - zenei nevelésünk

• Óvodás korban a zene megszerettetése, a zenével való ismerkedés, a mozgás és éneklés élményének biztosítása a célunk. Ezt az élményt csak jó hangulatú légkörben tudjuk megadni. A gyermekek zenei fogékonyságának kialakítását nagyon jól segíti a csoportban gyakran - a tevékenységek közben - éneklő óvodapedagógus. Az együttes éneklés örömének átélése fokozza a gyermekek éneklési kedvét.
• Az óvoda a közös együttes dalok, játékok színtere. Olyan játékoké, ahol a mozgás, a ritmus, a dallam globális élményt nyújt.
• A ritmusérzék, hallásfejlesztés minta alapján eredményes.
• A sokszori gyakorlás lehetőségét a párválasztásos, dalos játékok kínálják.
• Bartók Béla és Kodály Zoltán népzenei és zenei hagyományát nagyon megbecsülendő értékként adjuk át az óvodás gyermekeinknek.
• Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában

"Kodály az óvodai nevelésről írt füzetében utal arra, hogy az óvodában úgy kell nyújtani a globális zenei élményt a gyermekeknek, ahogyan hajdanán a fonóban megélhette a nagyobb fiúk, lányok között azt. Sehol sem utal arra, hogy szét kell szedni a zenét / csak ritmus, csak szöveg, csak dallam /. A zenei nevelésünk teljes személyiséget formáló és minden tevékenységünkben benne rejlő lehetőség, amely hangulatot, emóciókat tükröz.’’          Lépésről-lépésre program 155.oldal

• Zenevarázs: Új kiegészítő anyaga a kompetencia alapú nevelésünknek, a

Dramatikus elemeket tartalmazó játékok, amelyeket Kiegészítő Segédlet tartalmazza.
A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.

Feladatunk:

• Támogassuk a gyermekek önfeledt improvizálását.
• Énekeljünk sokat együtt a gyerekekkel.
• Készítsünk továbbra is sok és érdekes ütőhangszert / termések, egyéb anyagok felhasználásával /.
• Hangszerek érdekes bemutatását szervezzük meg továbbra is az óvodában.
• A szülőket továbbra is ismertessük meg a gyermekdalokkal.
• Figyeljünk az egyensúlyérzék és ritmusérzék komplex fejlődésére, mert e központ sérülésénél következhet be a beszéd és mozgás sérülése. Ezért van nagy jelentősége a mondókáknak, amelyek mozgással kísérhetők. A gyermekek életeleme a mozgás, ezért helyes ha a mozgás ének-mondóka együtt jelenik meg nevelésünkben, mert ez biztosít igazi élményt.
• Fontos a beszéd és a ritmusérzék együttes fejlesztése. / A mondókás, énekes, szökdelő mozgással kísért társas játékok azok, amelyek komplexen fejlesztik a gyermek személyiségét.
• A zenei fogékonyságot ki kell alakítanunk.

A zene iránti érdeklődés felkeltését.
A zenére koncentrálást.
Az éneklés és mozgáskészség improvizatív megjelenését.
A zenével azonosult ritmikus mozgást.
A hallott dallam és a látott mozgás reprodukálását.
A spontán éneklési és mozgáskedvet.
A zenei és mozgásemlékezetet / Forrai Katalin nyomán /.

• Hagyományőrző tevékenységünket folytassuk a hagyomány őrző programunk alapján / népzenei együttes élő műsorában, a népi hangszerek megismertetése rendezvényeinken, a szülők bevonása a közös éneklésbe továbbra is, az óvónők énekével együtt népzenei és más népi hagyományok további gyűjtése, lejegyzése, bemutatása /.
• Az integrált programunkban hetente több alkalommal ajánljunk fel ének-zenei tevékenységet

Zenei nevelésünk - programunk szellemében kialakított - hangsúlyai:

• A zene elsősorban az érzelmeket aktivizáló művészeti tevékenység
• Az eszközök fontos szerepet töltenek be a megtapasztalásban
• A zenei nevelésünk hozzájárulhat a községünkhöz, tájhoz, elődeinkhez, generációkhoz, hazához való kötődés formálásához.
• A zenehallgatás a zenei élmény kifejezésére is ösztönöz / bábozásra, dramatizálásra, mesébe való beépítésre /.
• Hagyományőrzéssel az értékek mentése és továbbéltetése

 

A fejlődés jellemzői 6 éves korra:

A gyermekek

• tudjanak mondókákat, alkalmi dalokat, 6 hangterjedelmű dalokat önállóan előadni.
• képesek dallam és ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni és visszatapsolni.
• önállóan tudnak alkalmazni éneken, mondókán halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú ellentét párokat.
• tudnak dalokat szöveg nélkül dúdolni, zümmögni.
• felismerik a dalokat kezdő vagy belső motívumról szöveg nélkül is.
• tudnak hosszabb periódusokkal hangosan és magukba énekelni.
• tudnak felelgetős dalokat közösen énekelni.
• megkülönböztetik környezetük zörejhangjait, felismerik egymás hangját.

 

         Ábrázoló - kézműves tevékenységek

A "látásra" neveléssel kezdődik a gyermekek esztétikai fogékonyságának kialakítása. A rendelkezésre álló anyagok látványa, a velük való tevékenykedés lehetősége, a felidézhető képek, indítják el a gyermek alkotó fantáziáját, munkakedvét.
Csakis oldott légkörben és jó hangulatban lehet alkotni , önmagunkat kifejezni.
A "látó" felnőtt közreműködése is szükséges ahhoz, hogy megtanuljuk észrevenni mindazt, amit a természet és az ember harmóniája létrehozott, az ami gyönyörködtető, ami esztétikus.
Programunkban az ábrázoló - kézműves tevékenységet az önkifejezés, a teljes személyiségfejlesztés fontos eszközének tartjuk. Miközben szabadjára engedi érzelmeit, megvalósítja vágyait, elképzeléseit, kommunikál a környezetével és közben ismeretekkel gyarapszik, technikákat tanul.
Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival

Megismertetjük a gyermekkel:
A színvilág
A formavilág
A téri ábrázolás világa
Az anyagok természete
A technikát amellyel kifejezhetjük elképzeléseinket, gondolatainkat, érzelmeinket.

A gyermekek az ábrázolás lehetőségét egész nap megkapják és a művészeti tevékenység három területén művelhetik:

• Önkifejezést, spontán kötetlen alkotást.
• A technikai ismereteikkel létrehozott alkotásokat /gipsz öntés, batikolás /.
• A kézimunkával, kézművességgel létrehozott alkotásokat.
• Kellékeket, eszközöket készíthetnek.

A kézművesség, az anyagismerten túl, segít a hagyományőrzésben, a környékünk kézműves tevékenységeinek megismerésével, megőrzésével.
A spontán ábrázolás mellett az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek esetében szervezhető célirányos tevékenység is.
A tevékenységekben, az ötletességre, önállóságra, eredetiségre helyezzük a hangsúlyt nem a végeredményre.

A különböző technikák segítségével sok eszköz készíthető el, más tevékenységekhez:

• Eszközök a szerepjátékokhoz
• Kiegészítők az építő játékokhoz
• Társasjátékok készítése
• Hangszerek termésekből
• Képeskönyvek, albumok készítése
• Községünk modellje / nevezetes épületeivel /

Az óvodapedagógus szerepe:

• A feltételek biztosítása /élmények, anyagok, eszközök, rend és tisztántartás /
• Egyszerűbb művészeti alkotások megismertetése.
• A gyermekmunkák megfigyelése, elemzése, megbecsülése.
• A képi megjelenítés és verbális megfogalmazás összekapcsolása.
• A gyermekek tér, forma, színképzetének elősegítése.
• A felhasználható anyagok további gyűjtése.
• Kiállítások rendezése / szülőkkel /.
• A tevékenységekkel a teljes személyiség integrált fejlesztése.

A gyermekeknek alkotás közben fejlődik a manuális készségük, érzékszerveik funkciói, gondolkodásuk és érzelmi életük. Mellőzzük a hagyományosan felépített didaktikai eljárásokat, valamilyen kényszert, biztosítsuk a kreatív alkotáshoz szükséges oldott hangulatot.

A fejlődés jellemzői 6 éves korra:

A gyermek:

• ismereteik, gondolataik, élményeik kifejezésére bátran, biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit

 

• örömmel, saját kezdeményezésükre is ábrázolnak
• színhasználatukba érvényesítik a kedvelt színeket

 

• képalakításaikban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonyokat
• formaábrázolásaikban, megjelennek a részformák, próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével is

 

• közös munkák értékelése során szóbeli véleményt alkotnak
• önállóan és csoportmunkában is képesek ábrázolni

         Bábjáték

• A művészi nevelésünkben különleges helyet foglal el a bábjáték, amely integrálja a mozgás, beszéd, zene, irodalom, ábrázolás tevékenységét.
• Műfaj és eszköz is egyszerre.
• A dramatizált irodalom, zene a gyermeki önkifejezés és ezáltal a megismerés és fejlesztés eszköze.
• A bábjátékban megmutatkozó élmények, érzelmek, a különböző viselkedések, mind jelzés a gyermek személyiségéről, világhoz való viszonyáról.
• A szerepjáték sajátos változataként is közelíthetünk a bábjátékhoz.
• A gyermekek a "mintha" szerepbe beöltözve, a szerepekben a saját énjükkel, mozgásukkal is megjelenítenek szituációkat, történéseket, elképzelt, vagy reprodukált meséket.
• Teljes személyiséget fejlesztő tevékenység /mozgáskoordinációt, kommunikációs - metakommunikációs, emóciókat, és szociális készségeket fejleszt. Hozzájárul a megismerő tevékenység alakulásához, képzelet gazdagításához.

A bábjátékkal feltárhatjuk a mentális sérülések okait, alkalmas terápiára.
A gyermekek érzelmeinek szabad kiteljesedése feloldja a gyermek félelmeit, gátlásait.
-           A bábjáték: A kompetencia alapú nevelésünk kiegészítő anyaga,  Segédlettel
            A gyermekek bábjátékát segíti elő a Meseládikó bábkészletünk.

2. 5.  A külső világ megismerése (természeti, társadalmi, környezet, környezetvédelem)
Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre,a környezetkultúrára és a biztonságos életvitelszokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését,a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.
      -        A kompetencia alapú nevelésünk egyik törzsanyaga, integráló terület:
            Feladata: A megismerő tevékenység pszichikus funkcióinak, a logikai műveletek végzésének megalapozása, kreatív gondolkodásra nevelés.
A természet folyamatairól, jelenségeiről, állandóságáról - változásairól, a körforgásokról megfelelő ismeretek megszerzése, a környezetvédő szemlélet megalapozása.

Magában foglalja:

• A természet
• A társadalomismeret
• A környezetvédő szemléletet és magatartást
• Az a mód, ahogyan a gyermeket megismertetjük a valósággal az tudományos szemlélet.

            A természetismeret színterei :

• A természetismeret legfontosabb forrása a természet, de megfigyelésekhez, kísérletezéshez megteremthetjük a feltételeket a csoportszobában is, a tevékenységközpont berendezésivel a tapasztalatszerzés színterévé válik.
• Az aktív felfedezés kell, hogy képezze a természetismereti programunk vázát, mert ezek egy életre szóló készségeket fejlesztenek ki a gyermekben.

Megfigyelés, / hőmérséklete, szél, felhők, színek, formák, anyagok /
Kérdésfeltevés / Mi lebeg? Mi süllyed el? /
Összehasonlítás / melyik edénybe fér több /
Csoportosítás / termések tapintás szerinti, szín szerinti csoportosítása /
Kommunikálás / Mesélj a kertetekben található növényekről, állatokról, /
Folyamatos anyaggyűjtéssel biztosítjuk a természetismereti tevékenységünk feltételeit.
A szülők segítségével bővítjük készletünket. Mindig, minden segítséget megköszönünk a szülői táblára kifüggesztve.

            A természetismereti készségek és tevékenységek integrációjának lehetőségei:
A tevékenységközpontok eszközei játékra és munkára egyaránt alkalmasak.

Az integráció lehetőségei:

• Az anyanyelvi neveléssel

Lehetőség arra, hogy történetbe foglalják a csoport kedvenceiről szóló történeteket. A természetismereti témájú könyveket, albumokat itt tárolhatjuk.

• Építőblokk: kockák sorba rendezése, különböző magasságú tornyok építése.
• Drámasarok: Lehetőség különböző szituációk kipróbálásra.
• Szabadidős környezet: Madárhangok megfigyelése, falevelek színeinek összehasonlítására.

            Pedagógus szerepe:

• Fontos a kiséletező kedvű, mindent felfedezni akaró óvodapedagógusi mintaadó szerep.
• Segítse a gyermeket a tárgyak és események megfigyelésében .
• Az érdekes anyagok tárgyak biztosítása.

Természetismereti sarokban a csoportszoba élősarka. A gyermekek gyűjteménye.

Szabadtéri természetismeret: Az óvoda udvar, a szomszédok kertje lehetőséget biztosít az ismeret szerzésre, a növényvilág, állatvilág tanulmányozására.

            Társadalomismeret

• A társadalmi ismeretek forrást jelentenek a játékhoz, a munkához, az együttműködéshez, a szerepek megvalósításához.
• Fontos, hogy a gyermekek a tágabb környezetük ismerete mellett legalább annyi ismeretet szerezzenek szűkebb környezetünkről, lakóhelyünkről, családjukról, nagyszüleikről, a település nevezetességeiről, szüleik foglalkozásáról, munkahelyéről, mesterségéről.
• Iskola - óvoda kapcsolatáról több alkalommal szerezzenek tapasztalatot.
• A családokkal való kapcsolattartás sokféle formája gazdagíthatja a társadalmi tapasztalatot / előre megtervezett átgondolt látogatások /.
• Fontos, hogy az iskolába készülő gyermekek rendelkezzenek az önállósághoz szükséges élettapasztalatokkal, ismerjék a kulturált viselkedés normáit, tudjanak tájékozódni, legyen gyalogos közlekedési ismeretük.

 

            Környezetvédelem:

Feladata:

• hozzászoktatni a gyermeket a környezetünk tisztaságának védelméhez,
• növények állatok védelméhez
• Szemléletük formálása  a környezetünket károsító jelenségekkel kapcsolatban.

Ilyenek:
Az autók kipufogógázának hatása
Szemetes környezet
A vandalizmus /szándékos rongálás hatása /
Levegő és víz szennyezések
A vegyi anyagok és műanyagok károsító hatása
Zajártalmak károsító hatása
A szemléletformálás módja, eszközei az életkori sajátosságokhoz és a gyermekek érdeklődéséhez, közvetlen tapasztalataihoz igazodnak.

            Megfigyeléseik megjelenítési formája:

• Rajzban
• Képeskönyvben
• Mesében
• Kommunikációkban

Óvodánk természetvédelmi programja alapján végezzük további természetvédelmi feladatainkat, és a környezettudatos nevelésünket.

A fejlődés jellemzői 6 éves korra:

A gyermekek

• tudják óvodájuk nevét, lakásuk címét, szüleik foglalkozását

 

• gyakorlottak az elemi közlekedés szabályaiban, azok betartásában
• ismerik a szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközöket

 

• ismerik a környezetükben lévő intézményeket
• ismerik és megnevezik a színeket

 

• ismerik az emberi test felépítését, a szív működését
• igényesek testük tisztaságára

 

• felismerik a napszakokat, különbséget tudnak tenni az évszakok között
• tisztában vannak a növény fogalmával

 

• az általuk ismert állatokat csoportosítják aszerint, hogy hol élnek
• különösen ismerik az erdőben élő állatokat, ami a környezetükben találhatók

 

2. 6.  Matematikai nevelés

-   A kompetencia alapú nevelésünkben a külső világ tevékeny megismerése,
ezen belül, a matematikai tartalmú tapasztalatok:
A matematika, akár a nyelv, áthatja az ember egész életét, minden kultúrában használják a matematikát gyakorlati tevékenységek során /építés, főzés, földművelés, kereskedelem /.
A matematika teremtette meg a lehetőségét a magas fokú technikai fejlődésnek és szervezésének. A matematika a tapasztalatok elrendezésének és szervezésének absztrakt rendszere.
A kisgyermek gondolkodása konkrét, - a mennyiség és rendszerezés, fogalma, a megszámlálható és elrendezhető fogalmak csak a tárgyak konkrét megfogható valóságával együtt jelenthetnek tevékenységekre, és a gondolkodási műveletek gyakorlására lehetőséget – 3-5 éves korban. A hatodik életévtől a fogalmi gondolkodás kialakulását kell elősegítenünk a matematikai feladatokkal, tevékenységekkel.
A gyermekek a környezetükön végzett közvetlen tevékenységek során, egy életre szóló matematikai tudást szereznek, matematikai műveleteket végeznek.

Matematikai műveletek:

• Az egy az egyhez megfeleltetés / összetartozó dolgok megfeleltetése /.
• Számolás: A számok sorrendben történő ismételgetése. Hány darab? - megválaszolása.
• Sorrendiség: a tárgyak sorrendbe rakása. Hányadik a sorban? - megválaszolásának képessége.
• Számtani műveletek: Halmazokkal végezhető műveletek.
• Csoportosítás: Tárgyak csoportosítása tulajdonságuk alapján.
• Mérés: Feladata, hogy az egy egységben található alapegységeket megtalálják, az alapegységekkel mérjenek.
• Összehasonlítás: mérésekkel meghatározzák, hogy egyik tárgy nagyobb, kisebb, ugyanolyan.
• Idő: az idő is a mérés egy formája a fogalmi fejlődés alapja, ezért bővebben kell vele foglalkoznunk.
• Geometria: Ez a forma és a minta felismerése / azonos, eltérő formák csoportosítása /.

 

 

            A matematikai program színtere:

• A tervszerűen elrendezett csoportszoba számtalan felfedezési, gyűjtési, szervezési, építési lehetőségeket biztosít, amelyek a matematikai gondolkodás alapjai.
• A napirend: időérzéket fejlesztő hatása van, az óra elhelyezése nem a csoportban.
• Óvodába érkezéskor: pocokon megfeleltetést gyakorolják.
• A csoportból való hiányzók száma, hányan vannak itt?
• Tízórai: / egyhez az egy megfeleltetése /
• Tevékenységváltás: / forgás / jó lehetőséget nyújt a meséléshez, énekléshez, számláláshoz.
• Szabadtéri tevékenység: testmozgás jó lehetőség a matematika konkrét megtapasztalására.
• Naptár - időjárás naptár - a hét napjainak megfigyelése, nagyobb egységek, a hónap, 1 év.
• Kirándulások: mennyi idő alatt jutottunk ide? / áruházakba szervezett kirándulások a főzőcske játékban jól hasznosíthatók /.

 

A terem berendezése, a tevékenységi központok a matematikai nevelés szolgálatában

Minden tevékenység során lehetőség van a matematikai tapasztalatszerzésre:

• Dráma sarok: egy az egyhez megfeleltetése.
• Beszédművelés: Sok könyv a számok világából, érdekes képekkel.
• Homok-víz asztal: Űrtartalom mérése.
• Művészeti sarok: geometriai tapasztalatszerzési lehetőségek.
• Mozgatható asztali játékok, gyűjtemények darabjai alkalmasak a számolásra.
• Építőblokk: Az építőblokkok használatával olyan geometriai viszonyokra érez rá, amelyek később az algebra és síkgeometria elvont fogalmainak kialakulásához nélkülözhetetlen.
• Főzősarok: Főzés gyakorlása képekkel szemléltetett receptek / 3 mérőpohár liszt /.
• Kell akkor rajzolunk 3poharat és egy zacskót. /Mérleg használata, különböző mérőedények használata /.

Matematikai környezet megteremtése:

A tevékenységközpontok adta lehetőségeken kívül célszerű berendeznünk egy sarkot, ahol a matematikai fogalmak kialakítására alkalmas célirányos eszközök vannak elhelyezve. Ezek konkrét tapasztalatszerzési lehetőségeket kínálnak a számolás, a sorrendiség, a matematikai műveletek körében.

Ilyenek lehetnek:

• Számozott padló, / csúszásmentes négyzetek 1–10-ig dominó pettyekkel / sorrendiséget és mennyiséget felismerő játékokhoz.
• Különböző mérőeszközök.
• Számozott vonal / sorrendiség /.
• Dominók / a geometriai minták összehasonlítását és számolását segítik /.
• Tulajdonságblokk: MINIMAT eszközei.
• Pénzérmék / címletek csoportosítása /.
• Óra megtanulása.
• A számítógépek elhelyezése / minden csoportunkba 1 db /

/A számítógép használatával ismerekedés, játékokkal ügyesség, reakciókészség, gondolkodás, mechanikus bevésés gyakorlása.
További célunk fejlesztő programok vásárlása, elkészíttetése, amelyek a gyermekek képességeinek fejlesztését szolgálják majd.
A számítógép használatára és fejlesztési feladatainak kidolgozására külön programot fogunk kidolgozni.

 

            Az óvodapedagógus szerepe a matematikai tapasztalatok szerzésében

• Gondoskodik arról, hogy a csoportszoba berendezései, tárgyai változatos lehetőséget biztosítsanak az alapvető matematikai gondolkodási készségek fejlődéséhez.
• A pedagógusnak fel kell ismerni a játék kínálta lehetőségeket a matematika bevezetésére.
• Az óvodapedagógus segíthet a gyermeknek konkrét élményeken keresztül fejleszteni a matematikai nyelvet.
• Minél jobb megfigyelője a gyermekek választott tevékenységének, annál sikeresebben tudja felhasználnia matematikai fogalmak megalapozására.

 

„A matematikai fogalmak megalapozásával történő korai kísérletezés a magasabb szintű matematikai gondolkodást alapozza meg.
A matematikai gondolkodás használata konkrét, hétköznapi problémák megoldásában, a gyermekeknek biztonság érzetet ad a matematikai készségek terén.”                      Lépésről-lépésre program 181. oldal

 

A fejlődés jellemzői 6 éves korra :

A gyermekek

• képesek jól ismert tulajdonságok szerint válogatás folytatására, sorberendezés kiegészítésére, saját szempontú válogatás, sorba rendezés végzésére

 

• értik és helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat
• részt tudnak venni mennyiségek összemérésében, alkalmi egységekkel való mérésben

 

• összetudnak mérni két halmazt párosítással
• előtudnak állítani különféle elrendezéssel, bontással, ugyanannyit, többet, kevesebbet

 

• tárgyakat megtudnak számlálni minimum 10-ig
• képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, megnevezni

 

• tudnak a térben tájékozódni, értik és követni tudják az irányokat, illetve a helyeket kifejező névutókat

 

 

3.     Az óvodai nevelés értékrendszere

3. 1.     Műveltségtartalmak

Helyi nevelési programunk sajátos tevékenységrendszeren keresztül, - projektek alapján működő tevékenységközpontokban - közvetíti a gyermekek életkorának egyéni fejlettségének megfelelő műveltségtartalmakat.

A műveltségtartalom szervezésében érvényesülő elvek:

• Az integrálás elve
• A felfedezést nyújtó felismerés lehetőségének biztosítása a projektekben való tervezéssel és szervezéssel.
• Differenciálás elve

Programunk személyiségértékek kialakulását segítő műveltségtartalma:

Érzelmi nevelés,
amely áthatja nevelőmunkánk egészét, segítve a műveltségtartalmak teljes kibontását.
Mindehhez elengedhetetlen:

• Biztonságos légkör megteremtése.
• Jó kapcsolatok kiépítése.
•  

Esztétikai nevelés:

• Társadalmi és természeti környezetünkben fellelhető "szép" észrevétele, a rácsodálkozás lehetőségeinek megteremtésével.
• Helyi programunk egyik specifikuma: műalkotások és népművészeti alkotások megismertetésével, az esztétikai fogékonyság megalapozása.

Művészetek köre,
amely programunkban, az ének-zenei és vizuális nevelésünk tárháza.

A környezethez való viszony

Környezetismeret
Környezetvédelem

Matematikai tapasztalatszerzésre épülő fejlesztés

A matematikai és logikai műveletek végzésének megalapozása / összehasonlítás, becslés, mérés, számolás, felsorolás, válogatás, osztályozás, sorba rendezés, ítéletek alkotása, következtetések levonása.
(Játék és térbeli matematika, terem, tér, gyermekrendezés, gyűjtemények.)
(A feladatlapot gyakorlati ellenőrzésre használjuk.)

A testi fejlődést elősegítő mozgásformák:
Mozgáskultúra, tánc specifikumainak beépítésével.
Egészséges életmód szokásainak kialakításával.

Anyanyelvi nevelés:
Az anyanyelv megszerettetése, az irodalmi alkotások és a szépirodalmi nyelv megismertetésével.
Differenciált nyelvi fejlesztés: megkésett beszédfejlődés, beszédhibák javítása.

Pozitív erkölcsi érzelmek kialakítása:
A társas kapcsolatokban rejlő értékes magatartási formák megerősítése, alkalmazkodás, együttérzés, segítségnyújtás, problémahelyzetek megoldása, őszinteség.
A hazaszeretet és a humanista magatartás elmélyítését segíti: a társadalmi és kulturális értékek megismertetése.
A munka szeretetére nevelés: "Én" kép, "Én" érték alakítása, eredményre törekvés. A mai elvárásoknak megfelelő magatartás formálása: vállalkozói kedv, kitartás, felelősségvállalás.

 

3. 2.  Tanulásszervezés alapelvei:

A tevékenységek megszervezésénél az óvodapedagógus feladata a közvetítés: az inger és élmény gazdag tanulási helyzetek biztosítása oly módon, hogy a gyermek a megismerést követően, eljusson a megértés és az önálló tanulás fázisáig.
Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez
A sokoldalú tapasztalatszerzést segíti:

A tárgyi és hangulati feltételek biztosítása

Az érdeklődés ébrentartása
A tevékenységi vágyat felkeltő eszközök biztosítása
A "Heuréka" elv / rájöttem, megtaláltam, én is tudom / gyermeki megnyilvánulásainak megerősítése.

Szervezési keret:
A tevékenységekhez mindig a legcélszerűbbet választjuk: egyéni, mikro - és makro csoportos.

 

3. 3.   A játékszervezés alapelvei

• Egyéni és közös élmények szükségessége.
• A tevékenység, mint örömforrás.
• A szerepek felvállalása, azonosulás.
• Spontaneitás.
• Eszköz, tér, idő szabadsága az egyezőségen alapuló korlátok között.
• A játék tér kiterjeszthetősége.

 

A felnőtt együttműködése: / partner szerepének, indirekt beavatkozásának nevelőértéke /

• Udvariassági szokások erősödése.
• Közös tervezés és feltétel megteremtés, kreatív megoldások.
• Közös szabályalkotás és ezekhez való alkalmazkodás.
• Segíti a gyermek személyiségének mélyebb megismerését.
• Konfliktus feloldó és gátlás oldó szerepe van.

 

3. 4   Az óvodai nevelés tevékenységrendszere

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.

3. 4. 1. A program filozófiája, specifikumai

• A szocializációs folyamatba beilleszkedő, individualizált fejlesztés.
• Tevékenységközpontú szemlélet:

Tevékenységközpontokban szervezett, cselekvésre épülő, játékos / felkínált és játékban spontán / tanulás.          

• A családok szülők bevonás az óvodai élet egészébe.
• Szociális feladatok ellátása / családok támogatása /.

3. 4. 2. A szocializációs folyamatba beilleszkedő, individualizált fejlesztés /individualizálva szocializál /

Individualizálás jelenti: A normális fejlődési szakaszok egymásutániságának pontos ismeretét, a gyermek egyéniségének megfigyelését, olyan tevékenységek tervezését, amelyek jól követik a gyermek egyéni szükségletét, amely áthatja az egész óvodai életet és annak minden tevékenységét.

• Ez egyfajta szemléletmód / a másság toleranciája /.
• A fejlesztés stratégiája / az egyén lehetőségeiből kiinduló fejlesztés a követelményekben /.
• Struktúra: szervezeti forma, amelynek variációival differenciáltan fejleszthető a személyiség / egyéni, mikro és makro forma /.
• Tartalmi struktúra / egy tartalom terjedelmében és mélységében való differenciálás /.
• Erősíti az egyént.
• Ösztönöz az együttműködésre.
• Támogatja a gyermekek szocializációját / a gyermek egyéni sajátosságait ismerve, eltérő módszerekkel, egyénre szabottan /.

 

Individualizálás elvei:

• A gyermek személyiségének megismerése
• Személyes kontaktus a tevékenységekben
• Személyesség, a gyermekek munkáinak személyes tárgyainak tárolásában.
• Az erősségek és a gyengeségek számbavétele - és egyén testi lelki szükségleteinek figyelembevétele -  alapján az egyéni fejlesztés elvének érvényesítése.

 

Maslov féle szükséglethierarchia figyelembevételével feladatunk eljuttatni a gyermeket az önmegvalósítás szintjére, amelynek fokozatai:

Biológiai szükségletek: táplálkozás, alvás, általános aktivitás, önfenntartás, komfort érzés.
Biztonsági szükséglet: biztonságos, veszélyektől mentes élet.
Szeretet szükséglete: másokhoz tartozni, befogadottnak lenni.
Megbecsülés szükséglete: teljesíteni, kompetensnek lenni.
            Elnyerni mások tiszteletét és elismerését, önértékelés, önbecsülés önbizalom.
Kognitív szükségletet: tudni, érteni, megismerni.
Esztétikai szükséglet: szimmetria, rend, szépség.
Önmegvalósítás szükséglete: felfedezni, megoldani, létrehozni valamit.

Szocializáció

• Összetett folyamat, amelyben a gyermekek sokféle tapasztalatot szereznek. Az óvodapedagógus feladata, hogy átgondolt, gyermekre figyelő, fejlődést támogató nevelőmunkájával, a gyermekek közötti különbözőségek, - a szociabilitás, az együttműködési szokások, alapvető magatartásmódok - figyelembevételével segítse a társas kapcsolatok kialakulását.
• Csoportérdekeknek való teljes megfelelés helyett, a gyermeki személyiség önérvényesítő tevékenységét segítjük, a közösen kialakított szabályok és korlátok között, mert így a gyermek megőrzi egyediségét, egyéniségét, megtanul együttműködni, alkalmazkodni, egyezkedni és megtanulja a társadalmi lét szabályait.

 

A szocializáció feltételei

Kontaktusteremtés lehetősége másokkal, a társakkal.
A személyes kommunikálás lehetőségeinek biztosítása.  
A gyermek viszonya a tárgyakhoz, környezethez.
A gyermek érdeklődése, képzelete.

Korlátok, szabályalkotás módja:

• A szabály kialakításakor mindig a megoldandó probléma kell hogy középpontba kerüljön, nem pedig a problémát okozó gyermek.
• A gyermekek bevonása a szabályok megalkotásába, felül bírálatába és újabb szabályok kialakításába.
• Önfegyelem, önkontroll megtanítása / a gyermek fokozatosan jusson el addig, hogy tudatosan bánjon az önfegyelem eszközével /.

Szabályok alkalmazásának feltételei:

• Érthető és világos követelményrendszer /a nevelő és gyermek előtt legyen világos, hogy mi az ami megengedhető, vagy nem kívánatos a csoportközösségben /.
• Következetesség a megkövetelt és megengedhető magatartási szokásokban.
• A gyermekek fejlettségének megfelelően bővíthetjük a betartandó szabályok körét.
• Az óvodapedagógus pozitív magatartása a szabályalkotásban / mit miért magyarázata, okok feltárása /.

 

Tevékenységközpontok szerepe a szocializációban / a társas kapcsolatok megszilárdulásában /

• A tagolt tér kisebb csoport kialakulására ösztönöz / gyorsítja a beilleszkedést és az együttműködési szokások kialakulását /.
• A szeparációs lehetőségek erősítik a baráti kapcsolatokat.
• A terek formálásában szociális szükségleteiktől függően teljes szabadságot kapnak a gyermekek. / Ezt az igényt a mobil berendezés elégíti ki. /
• A tevékenységközpont rendszer a játéktér amelyben a feltételeket a gyermekek és az óvodapedagógus közösen alakítják.

 

Óvodáskorban, 5-6 életév körül jelentősen megváltozik a kötődés iránya, a korábbi felnőtthöz való kötődés az egykorú társakra irányul. .Míg a felnőtt - gyermek viszony érzelmi színezetű, addig a gyermek - gyermek kapcsolat kezdetben a helyhez kötődik. Ez azt jelenti, hogy a körülményeknek, helyzeteknek kezdetben nagyobb a szerepe, mint a kötődésnek. Később az elmélyült, közös tevékenységek stabilizálják ezt a kapcsolatot.

 

A stabilitás jelei az együttműködésben:

• A kapcsolatot, a kapcsolatban állók pozitív élményként élik meg.
• A kötődések hosszabb távon tartanak, tudatosulnak.
• Létszámhatárok tudatosulnak / a kis étszámú csoport könnyen átlátható alakzatok /.
• Szerkezeti tagoltság a tevékenységközpontokban.
• Hagyományok, amelyek a tevékenységekben keletkeznek és szokássá szilárdulnak.
• Hely: a közös kiscsoportos tevékenységek lehetőségei.
• Közösen alkotott és felvállalt szabályok.
• Szocializált magatartásmódok.

Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció folyamatában:

• A csoport tagolásának elősegítése a feltételek alakításával / hely, berendezés tárgyak száma, a tevékenységek lehetőségei /.
• A gyermekek társas kapcsolatainak folyamatos megfigyelése és alakítása, az egyediség, egyéniség, személyesség megőrzésével / a gyermekek ismerjék egymás vezeték és keresztnevét fontosabb adatokat a családról - a gyermek sok olyan helyzetet élhessen meg amelyben társakat választhatnak /.
• Egyensúlyt teremt a szocializáló és individualizáló hatásokban / túl alkalmazkodó erősen önérvényesítő /.
• Erősíti a baráti kötődéseket, társakhoz segíti a magányosokat.
• Keresi az egyén viselkedésének, magatartási formáinak nevelési lehetőségeit.
• A közös élményszerzési lehetőségek körének folyamatos bővítése.
• A csoport élet - a gyermekekkel közösen kialakított - hagyományainak ápolása, a szülők bevonásával.
• Viselkedéskultúra megalapozása. / Utánzásra ösztönző magatartásával, gesztusaival, érzelmeivel, attitűdjeivel, beállítódásával értékrendjével. /
• Partnerként együttműködik, megerősít, ösztönöz.
• A közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában, a gyermekek aktivizálása, egyezkedésekkel, kompromisszumokkal.
• A hazához, tájhoz, kultúrához kötődés erősítése, idősebb generációk bevonásával, az értékek megbecsülésére nevelés.
• A jeles napok, ünnepeink, nemzeti ünnep hagyományainak megteremtése óvodai életünkben.
• A tevékenységekben a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése: együttérzés az önzetlenség formálása, tolerancia, a mások érdekeinek figyelembe vételére nevelés.
• A konfliktusok megbeszélésének és rendezésének bemutatása indirekt formában, demokratikus légkörben.
• Ösztönzés a megkezdett tevékenységek befejezésére és a vállalt feladatok akadályainak leküzdésére.
• A gyermekek pozitív értékelése, - az egyéni igényekhez, szükségletekhez, és fejlettséghez igazodó hangsúlyokkal és gyakorisággal -

3. 5.  A személyiségfejlesztő nevelőmunkánk alapelve: A kompetencia alapú nevelést átfogó Individualizálva szocializálás

Programunk, a gyermekek pozitív önértékelésének támogatásával, az aktív személyiség önfejlesztő erőit alapozza meg.
Mivel a szocializációt segíti az egyén erősségeire építő individualizáló nevelésünk, így a személyiség fejlődésének és fejlesztésének ez a két dimenziója egymástól elválaszthatatlan, egymásra épülő és egymást segítő.
/a megvalósítás lehetőségét a projekt rendszer sokrétűen biztosítja, elősegítve a kulcskompetenciák fejlesztését is./

 

3. 5. 1.Differenciálás

Az individualizálva szocializáló személyiségfejlesztő tevékenységünk fejlesztési stratégiájának metodikája.
A gyermekek részéről a döntés és választás lehetőségét jelenti.

A differenciálás jellemzői:

Szemléletünk:
A gyermekek egyéni eltéréseinek elfogadása, tolerálása, az egyén személyiségfejlesztése.

Stílusunkra jellemző:
A gyermekek egyénenkénti megismerése, a képességek, erősségek gyenge pontok regisztrálása, a fejlesztési feladatok meghatározása / személyiségnapló /.
Ösztönzéssel, esélyt adunk a feladatmegoldások tévedéseinek önálló kijavításához /önkorrekcióra nevelés, a tévedés természetes alapja nevelőmunkánknak /.

Alapelvünk:
Az egyéni fejlődési ütemre épülő fejlesztés, motiválással, aktivizálással.

Metodikája:
A gyermek egyéni választási lehetőségei a sokféle megoldás, többszintű, lépcsőzetesen felkínált lehetőségek között.

A differenciálás technikai eljárásai

Alapszabálya:
Egy területen egységesség, azonosság, ehhez kapcsolódó választási lehetőség, lépcsőzetes terhelés.

Differenciálási lehetőségeink: /a szabadjátékban, tevékenységközpontokban /

• Időtartam: / döntési lehetőség biztosítása abban, hogy érdeklődésüktől függően, milyen mélységben és aktivitással kapcsolódnak be a folyamatba /

Naponta biztosítjuk a szabadjátékhoz szükséges időt.

• Eszközzel / Amelyek a didaktikai feladatokon túl az életre nevelésünk feladatait és az egyéni fejlesztést célirányosan szolgálják. /

Játékban: a kislányok, kisfiúk érdeklődését kielégítő eszközök, képeskönyvek, lexikonok célirányos biztosítása, érzékelésfejlesztő, - figyelemkoncentrációt.
Finommotorikát fejlesztő eszközök, egyéb társasjátékok, amelyek egyszerre fejlesztik az intellektust és az együttműködési készséget. Méret, szín, formagazdagság.

• Tartalommal / A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően. /
• Technikával / változatos technikák alkalmazásával, a vizuális látásmód befolyásolása, az önkifejezés technikáinak bemutatása. /
• Követelménnyel / figyelembe véve a gyermekek egyéni fejlettségét /
• Szervezeti keretekkel / választható, kötelezően választható, kötött /
• Munkaformákkal / egyéni, mikro csoportos, makro csoportos /

3. 6. Tevékenységközpontú pedagógia fő sajátossága

• Tevékenységközpontokban folyik a játék, a spontán tanulás, a munka, és azok az óvónő által felajánlott tevékenységek, amelyek a játékos tanulást jelentik, amelyben a tanulási szintér megegyezik a játéktérrel.
• Az azonos, vagy eltérő életkorú, egyéni szükségletű gyermekek választási lehetőségeit biztosítja, a tevékenységközpontokban felkínált tevékenységi formák közül.
• A gyermek számára olyan élethelyzeteket teremt, amelyből a tevékenységek által tanul.

 

3. 6. 1.   A tevékenységközpontok kialakításával biztosítjuk:

A mikro csoportokra és érdeklődés szerinti tagolódást, / figyelembe véve a zajos és csendes területek elkülönülését /.

• A nyugalmat, ugyan akkor balesetmentes mozgásteret is felkínál.
• A nagyobb esélyt a szocializálódásra / közös élmény, személyes kapcsolatok, szokás és szabályrendszer erősítése, alkalmazkodó képesség fejlesztése /.
• Az eszközök csoportosítását.
• A gyermek személyiségfejlődésében - kitartása, kreativitása, sajátélményű tanulása önfejlesztő képessége által - eljusson a választási lehetőségek sokaságából a döntő képességbe.
• Az önérvényesítés lehetőségét, amely tág határt szab a konfliktusok megtapasztalására és a kompromisszumok megtanulására.
• A gyermekek problémaérzékenységének kifejlődését és ezzel együtt mások másságának elfogadását.
• A kooperatív technikák alkalmazását.

            A tevékenységközpontok kialakításának elvei:

• Jól elhatárolható, - rugalmasan változtatható - a gyermekek számára könnyen hozzáférhető sarkok, területek, a résztvevő gyermekek számának megjelölésével.
• Lehetőség biztosítása a saját területek elhatárolására / mobil, mozgatható eszközök /.
• Gazdag, kreativitásra késztető, eszközkészlet biztosítása.
• Figyelembe vesszük: az életkort, a fejlettségi szintet, a nemek arányát, a projektet, a gyermeklétszámot és érdeklődésüket.

 

3. 6. 2.   A tevékenységközpontok rendszere:

• Családi / szituációs játékok /
• Manipulációs, asztali társas játékok
• Építőelemek tevékenységközpontja
• Irodalmi és ének-zenei tevékenységek központja
• Művészeti tevékenységek / ábrázoló, kézműves /
• Természetismereti központ / tudományos - szabadtéri tevékenységek /
• Homok és vízasztali tevékenységek

 

3. 6. 3.   A tevékenységközpontok színterei:

• A játék, munka, tanulás színtere
• A gyermeki személyiség megismerésének színtere
• A gyermekkel való együttműködés színtere
• A beszélgető kör színtere
• A differenciált fejlesztés színtere
• A szocializáció, a tagolás színtere
• A szülők bevonásának színtere
• A gyermek gyűjtőmunkájának színtere
• A funkciótáblák elhelyezésének színtere

 

3.6.4    A Kompetencia alapú óvodai programcsomag nevelési területei, melyek  a tevékenységközpontok rendszerében valósulnak meg

- Az integráló nevelési terület:
 a Külső világ tevékeny megismerése, ezen belül a Matematikai tartalmú tapasztalatok.

- Az integrált nevelési területek :
Anyanyelvi, irodalmi nevelés, Vizuális Nevelés

- Kiegészítő anyag a Környezeti játékgyűjtemény, a Bábgyűjtemény, a
Zenevarázs – új utak az óvodai zenei nevelés terén és a Segédletek, melynek tartalmát a Dramatikus elemeket tartalmazó játékok, a Mozgásos
játékok, a Pedagógiai játékgyűjtemény és a Játékajánló adják.

- Komplex fejlesztési tervek felosztása az ősmagyarok és a magyar kultúra jelképrendszeréhez kapcsolódó Modulok ( Levegő, Tűz, Víz, Föld ) rendszerében történik.
• Levegő: július, augusztus, szeptember
• Tűz: október, november, december
• Víz: január, február, március
• Föld: április, május, június

A négy Komplex fejlesztési terv három Fejlesztési tématerv köré
csoportosul.
• Család
• Élő- és élettelen világ
• Közösségi nevelés

 

 

• A tevékenységközpontok berendezése:

 

3. 7. 1.   Családi szituációs, drámajáték sarok

Az életterek reprodukálása könnyen mozgatható berendezési tárgyakkal, amelyek bármikor átalakíthatók, a megismert életterek színhelyévé. Eszközei bővíthetők, cserélhetők. Itt szerveződnek azok a munkafolyamatok, amelyek a gyermekek valós szükségleteit elégítik ki. Itt helyezzük el azokat a kellékeket, amelyek minél több felnőtt szerep leutánzásához szükségesek.

• Konyha és valósághű - normál méretű - eszközei /befőzés, salátakészítés, sütés színtere /.
• Szoba: A nemi szerepeket megjelenítő ruha, cipő és eszköztár biztosításával /A családi szokások - babaápolás, vendégvárás, háztartási munkálatok – színtere, az évszakok és az ünnepek színeinek, jellegzetességeinek figyelembe vételével. /
• Környezetünkben megismert szolgáltató helyek és munkafolyamatainak reprodukálása: / orvosi rendelő, gyógyszertár, posta, fodrász üzlet, ÁBC /.

 

            Családi, szituációs, drámajáték: / pedagógiai értékei /

• A szituációs drámajáték mindig spontán, önirányításos tevékenység, amelyben a gyermekek felfedezik és újra élik a környező világ eseményeit.
• Bővíti a gyermek világról szerzett ismereteit, tapasztalatait.
• Lemásolják utánzással, családtagjaik a felnőttek és egymás viselkedését, ez fejlesztően hat a szociális kapcsolataik alakulására és viselkedés formáik fejlődésére.
• A szituációs játék a gyermek teljes személyiségfejlődését segíti és oldja gátlásait.
• Hozzájárul érzelmi fejlődésükhöz.
• Megélhetik saját erősségeiket és gyengeségeiket, átvehetik mások beállítódásait, attitűdjeit.
• Cselekvéseikben alakul mozgásuk összerendezettsége, szárnyalhat fantáziájuk, képzeletük.
• Hozzájárul kreativitásuk kibontakozásához.

3. 7. 2.   Manipulációs, asztali- és társasjáték sarok

 

A társas és értelemfejlesztő szabályjátékok helye. Az eszközök változtathatóak, alakíthatóak, aktualizálhatóak legyenek. Kis létszámú - mikrocsoport - kialakítása azért célszerűbb, mert a nagyobb létszám mellett nehezebb az együttműködés, gyakoribbak a konfliktushelyzetek. Itt kapnak helyet a feladatlapok, amelyek matematikai és környezetismereti gondolkodásuk szintjéről adnak képet. Nyomon követhetjük a megismerő tevékenység pszichikus funkcióinak működését, és számtalan képességkör fejlesztésére alkalmasak. A szabályjáték a célirányos és egyéni fejlesztés hatékony eszköze. Készíthetünk ügyességet és finommotorikát fejlesztő játékokat és itt kap helyet a kirakós puzzle és dominós játékoknak sokféle variációja. Ezek a játékok különböző színű, méretű, formájú, anyagú, funkciójú eszközök, alkalmasak a készségek fejlesztésére.

3. 7. 3.   Építőelemek sarka:

Az építősarok helye, területe, az építőelemek minősége, mennyisége, variálhatósága, tárolhatósága üzenethordozó a gyermekek számára.
Az építés és konstruálás dominánsabb a fiúknál, ezért az óvodapedagógus feladata a lányok ösztönzése az építésre, ezáltal a spontán matematikai tapasztalatok szerzésére.

A tér kialakításának szempontjai:

• Elegendő hely és szőnyegfelület, az alkotáshoz, az összeütközések a feszültségek halmozódásának elkerülése érdekében.
• Lehetőség saját terület birtoklására.
• Az építőelemek célszerű elrendezése /elemek helyét kártya jelzi, méret és forma szerint, - ha baloldalról kezdve ragasztjuk fel, elősegítjük majd az íráshoz és olvasáshoz is szükséges balról jobbra haladás rögzülését /.
• Építőkockák, konstrukciós játékok a gyermekek számára elérhető, állandó helyen való elhelyezése.

3. 7. 4.   Irodalmi és ének-zenei sarok

 

Az irodalmi és ének-zenei tevékenységek meghatározó szerepet töltenek be, a nemzeti és más népek kultúrájának közvetítésében. Mindkét tevékenység az óvodapedagógus gyermek kapcsolatára épül. A közös éneklés és mesehallgatás élménye, örömet adó hangulata, meghatározza a pozitív érzelmi kiteljesedést.

            Kialakításának szempontjai:

• Elegendő teret biztosító sarok, - lehetőleg a családi játék sarok közelében alakítjuk ki - amely a mesehallgatásra, beszélgető kör kialakítására és a mozgásos szabályjátékok kezdeményezésére alkalmas a teljes csoport részére.
• Tároló felületek hozzáférhetőek legyenek a gyermekek számára.
• Mesehallgatásra szőnyeg, mesepárna biztosítása.
• Meséskönyvek nézegetésére, - az írás és olvasás próbálgatására - asztal és szék biztosítása.

            A tároló felületek eszközkészlete:

• Meséskönyvek, képeskönyvek, leporellók, kész és saját készítésű albumok, zenei neveléshez szükséges képeskönyvek.
• Bábok, a dramatizáláshoz szükséges kellékek, eszközök.
• A gépi zene kellékei, - lemezek, kazetták.
• Felnőttek és gyermekek által készített ritmus és népi hangszerek.
• A dalos játékokhoz szükséges népi hagyományok tárgyi kellékei / párta, komatál, legénykalap. /
• Nyelvi fejlesztő játékok eszközei.
• Mesepárnák tárolása.
• A mozgásos szabályjátékok eszközeinek tárolása / ritmusbot, kendő, színes kötél, amelyek a tartásjavítást, téri érzékelést, észlelést fejlesztő játékok kézi szerei is /.
• Itt helyezzük el csoportjaink "MICIMACKÓIT" és a családoknál töltött hétvégék vendégségeit lejegyző naplóját.

3. 7. 5.   A művészeti / ábrázoló - kézműves / sarok

Ebben a sarokban tároljuk a nap minden szakában elérhető, vonzó, önkifejezésre, alkotásra ösztönző tevékenységekhez szükséges eszközöket. Ezek már önmagukban is differenciálnak, választási lehetőséget biztosítva a gyermekek számára.

Színtere:

• A gyermekek spontán alkotótevékenységének.
• A különböző technikák bemutatásának.
• Néphagyományőrző tevékenységek bemutatásának.
• Társasjáték és bábkészítés, álarcok, jelmezek készítése.
• A gyermekek számára felajánlott választható, kötelezően választható és kötelező ábrázoló tevékenységnek.

Eszközei:

• Festőállvány
• Festéshez, rajzoláshoz, mintázáshoz, kézimunkához szükséges eszközök, anyagok.
• Kiegészítő eszközök: / dugó, szivacs, falevél /
• Rajzeszközök, munkák személyi tároló doboza, dossziéja.

 

3. 7. 6.   Természettudományos sarok, udvar és külső környezet

A gyermekek kiegyensúlyozott testi - lelki - szellemi fejlődéséhez elengedhetetlen a szabadban, frisslevegőn eltöltött idő.
A játszó udvaron kívül, a szomszéd kertek és gazdasági udvarok, a patak part, a rét, a domboldal, a kiserdő a megismerés, tapasztalat és élményszerzés, megtapasztalás színhelyéül szolgál.

Alapelve
Amit lehet a természetes környezetében figyeltessünk meg.
Mindig a gyermek szemszögéből kell megítélnünk, mi az ami érdekes a világból.
A gyermeket arra neveljük, hogy fedezzék fel, tiszteljék és védjék a természetet.

Funkciói:
Gyűjtő, rendszerező, kísérletező, megismerő, megfigyelő, díszítő.
Az évszakváltozást, időjárást, növények, állatok életét, növekedését, fejlődését nyomon követő.

Színterei

Csoportszoba tudományos sarok, az óvoda játszóudvara, fedett terasza, kertje, a külső környezet helyszínei.

Eszközei:
A gyermekek számára érdekesek és ismertek legyenek, biztosítva a balesetmentes játéklehetőségeket.

• Könyvek, lexikonok, folyóiratok, albumok, tablók, természeti kincsek gyűjteménye, nagyító, földgömb, térkép, mikroszkóp, epidiaszkóp, növényprés.
• Tároló edények, üvegek, kémcsövek, kísérleti anyagok, eszközök.
• Kerti szerszámok, homokozási, pancsolási eszközök.
• Madáretető, madáreleség.
• Udvari játékok: mászóka, csúszda, hinta, labdajátékok helyszíne, és eszközei.

            A külső környezet bevonásának nevelőértéke:

• A természetben való mozgás hozzájárul a mozgásformák gyakorlásához, összerendezettségéhez.
• Fejleszti szociális készségét / kapcsolatteremtés, szorongás leküzdés, önbecsülés fejlődése, az akadályok leküzdésével, érzelmi kiteljesedés /.
• Bővíti kulturális tapasztalatait
• Fejlődik esztétikai érzéke / színek, formák, illatok /
• Ok-okozati összefüggések megláttatásával fejlődik intellektuális képességük.

3. 7. 7.   Homok víz asztal

Sokféle tapasztalat szerzésre és képességfejlesztésre alkalmas. Együtt jelenik meg a megtapasztalás, a kommunikálás, a gondolkodás, a finommotorika fejlődése, a választás, döntés lehetősége, a megkezdett tevékenység végig vitelének felelőssége, az együttműködés, amely a gyermek teljes személyiségét fejleszti.
A gyermekek számára vonzó az anyagok képlékenysége, alakíthatósága, érdekességet és örömforrást rejt magában.
A homok helyettesíthető más anyagokkal / só, búza, föld, gyöngykavics /
A homok kiegészíthető eszközökkel, növényekkel, makettekkel, termésekkel, figurákkal.
Ha vizet teszünk az asztalba: Lehetőséget ad a víz tulajdonságának vizsgálatára (vízfestés, űrtartalom mérés, habképzés).
Ha homokot és vizet teszünk az asztalba: megfigyeltethetjük a természeti környezet erózióját, az anyagtulajdonságok megváltozását, kiegészítője lehet a szituációs és szerepjátékuknak.

3. 8.   Az óvodapedagógus szerepe a tevékenységközpontokban

• A játékfeltételek megteremtése: hely, idő, tér, eszköz, egyéni és közös élmény.
• Előkészít, tervez, szervez, támogatja a gyermek elképzeléseit.
• Szabályokat, korlátokat alkot a gyermekekkel együtt.
• Ismeri a csoport és az egyes gyermekek érdeklődését, amelyek kihívást jelentenek számukra és amelyben sikert érnek el.
• Önálló gondolkodásra és feladattartásra ösztönöz a tevékenységközpontok közös megtervezésével, felkínálásával, a projektek.
• Szükség szerint változtatja, kiegészíti, a tevékenységközpontokat, hogy az minden gyermek igényének, a célnak és a témában való tevékenységfajtáknak megfeleljen.
• Feljegyzéseket készít a megfigyelt gyermekről, annak nyelvi fejlődéséről, eszközhasználatáról, társas kapcsolatáról, tájékozottságáról, képességei szintjéről.
• Átérez, megért, odafigyel, segít, aktivizál a belső erőkre építve.
• A gyermekek jelzéseinek megfigyelése és elemzése.
• A társas kapcsolatok érzelmi kötődések támogatása.
• Egyezkedések, választások, döntések segítése.
• A játékban megjelenő fejlődésbeli különbségek támogatása.
• A játéktevékenységben az együttműködés szokásainak az udvarias magatartás formáinak alakítása.
• A gyermek személyes problémáinak, egyéni élményeinek meghallgatása.
• A csoportélethez kapcsolódó hagyományok ápolása.
• A problémáktól függően és függetlenül is önvizsgálatot végez.

 

3.9.    A szabadjáték és az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek rendszere

3. 9. 1.   Játék - játékközpontúság:

A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.

A játék az óvodáskorú gyermek legalapvetőbb szükséglete, örömforrása, egyben legfontosabb a fejlődés lehetőségeit magában hordozó spontán tevékenysége, amely kreativitásra ösztönöz.

Játékközpontúságunk jelentése.
A játék az "ÉN" kép alakításának legdinamikusabb eszköze.
A játék a személyiségfejlesztés eszköze.
Az individualizálva szocializálás eszköze.
Gyermekközpontú napirend biztosításával.
A játék kitűnő színtere a megismerésnek, a tapasztalatszerzésnek, a fejlesztésnek. Általa a gyermek újra éli és élheti élményeit, a környező világról szerzett tapasztalatait, gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, viselkedési formákat.
A játék alaptevékenység, a spontán tanulás színtere.
            A játék a gyermeki személyiség megismerésének fő színtere.
            Önkifejező magatartás színtere
            A differenciált fejlesztés színtere
            A szocializáció, az érzelmi kiteljesedés színtere
            A munka, mint cselekvési formák színtere
            A gyermek önmagáról a legtöbb pozitív visszajelzést biztosító cselekvések színtere.
Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbólikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz

A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében,
időbeosztásában is meg kell mutatkoznia

3. 9. 2. A játék kulcskérdései

• Spontaneitás, intrinsik - hatás / a belső én akarja a játékot elkezdeni /.
• A szabadságfok növelése. / Az autonómiát erősítve döntési helyzetekben válasszon és dönthessen a gyermek. /
• Explorációs késztetés / felfedezés, próbálkozás öröme hatja át, ha új helyzetekben új eszközökkel ismerkedik, ez a funkcióérzet erősíti a tanulásvágyát /.
• A játékban a valódi használati értékkel bíró tárgyak elhelyezése. A gyermekeknek nagyon magas a késztetése a többféle valódi tárgyakkal való játékra.
• A nemi azonosulást kifejező játékok feltételeinek bővítése / férfi, női ruhák, cipők, használati tárgyak körének bővítése, ezek az érzelmi ráhangolódást segítik /.
• A játék öngyógyító - terápiás - funkciójának érvényesítése. /Ha valahol akár a családba egy ki nem mondott feszültség a gyermekben is kialakul, az a terápiánk, hogy felfedezzem a gyermek cselekedeteiben az értéket és azt tudatosítom a gyermekben. /
• Az 5-7 éves gyermekeknél intellektust mozgósító társasjátékok körének bővítése (differenciált kihívások, kombinatórikai készséget fejlesztő játékok).
• A szerepjáték különféle megválasztási formáinak ösztönzése.

            Klasszikus / családi és szituációs játékok, amelyben a gyermekek a felnőttek szerepét, tevékenységét és a felnőttek közötti viszonylatukat sajátos játékkörülmények között újra alkotják /.

• Dramatikus: / bábozás, meseszövés, dramatizálás, drámajáték, amely a rendszeres, többször ismétlődő meseélményből, átélt élethelyzetekből alakulhat ki /.
• Manipulatív / az építőjáték során megépített házak, makettek bevonása a szerepjátékba. Ez az építőjáték legmagasabb foka , társas interakció válik belőle /.
• A csoporttudat játék szempontú erősítése / értékként kell meg megjeleníteni, hogy ki mit talált ki aznap a játékában, megerősítés /.

3. 9. 3.   Tevékenységközpontokban megvalósuló játékformák:

• Spontán formája
• Szervezettebb, tervszerűbb formája, amely az óvodapedagógus részéről irányítottabb.

A tanulás szempontjából megfigyelve, ezek a formák hordozzák.

• A szabad játékban tanulás azaz spontán.
• A játékban tanulás: tervszerűen előkészített és felajánlott - tevékenységeit.

Mindkettő ugyanazon tevékenységrendszerben folyik, csak az óvodapedagógus és a gyermekek részvételében tehetünk különbséget.

3. 9. 3.1. A szabad játékban tanulás azaz spontán játékforma:

Jellemzői:

• Maximális szabadságot élveznek a gyermekek / a korlátokat az együttélés szabályai jelentik /.
• Örömteli tevékenység
• Feltételeit az óvodapedagógus a gyermekekkel közösen teremti meg.
• Spontán, önkéntes tevékenység, amely asszociációkra épül.

Óvodapedagógus feladata:

• A játék mennyiségi és minőségi kereteit határozza meg, teret engedve a gyermeki aktivitásnak és csak szükség estén avatkozik be.
• Nincs kényszerhatás, direkt beavatkozás.
• A felnőtt figyeli, segíti a játékot.
• A témaprojekthez kapcsolódó játékot, időnként kezdeményezhet az óvodapedagógus / figyelembe véve a gyermekek ötleteit, elképzeléseit, együttműködési szándékait /.

3. 9. 3. 2. A játékban tanulás: tervszerűen előkészített és felajánlott / Irányított játék tevékenység /

Jellemzői:

• Játékos tevékenységek szervezése, ahol a játékosság jelenti.
• A tevékenységközpontok ugyan azok, mint a spontán játékban.
• A játékeszközök használata is lehet ugyanaz.
• A gyermekek játékindítékaira építünk / kíváncsiság, érdeklődés, fölényre törekvés /.
• A gyermekek felfedezéseire, megtapasztalásaira, próbálkozásaira épített játékos tevékenység.
• Szervezhető a különböző játékos helyzetekben / szerepjáték, szituációs játék /.
• A tevékenységek között a gyermeknek választási lehetősége van.

Óvodapedagógus feladata: szervezi a témaprojektek tevékenységeit előkészítő folyamatokat.

• Megválaszthatja az eszközt, feladatot, technikai megoldást, a munkaformát.
• A felajánlott tevékenységeket akkor kell kezdeményezni, amikor a gyermekek a szabad játékban nem tevékenykednek elmélyülten, vagy olyan szituáció alakult ki valamelyik központban, amely alkalmas a célirányos továbbfejlesztésre.

A szabad játék védelme:

• Direkten, tanítás céljából ne lépjünk be a tevékenységbe.
• Indokolatlanul ne zavarjuk a gyermekek tevékenységeit, hagyjuk őket megtapasztalni, próbálkozni, megoldást keresni.
• Játékba belépve, ne vegyük át a főszerepet, partnerként viselkedjünk.
• Egyéni fejlesztés céljából játékidőben ne teremtsünk kényszerhelyzetet egy-egy gyermeknek.
• Felajánlott tevékenységekkel ne zavarjuk meg, az elmélyülten játszó gyermeket.
• A játékos tanulás: az óvodapedagógus által felajánlott tevékenység - lehetőségeit az a csoportok életkori összetételétől és a kialakult szokásoktól függően általában 9 óra után, de 9 óra előtt is szervezhetjük.

3. 9. 3. 3. Az óvodapedagógus játéktámogató szerepe

 

• Lehetőséget biztosító szerep / nyugodt légkör, elegendő idő, hely és eszköz, a nemi azonosulást kifejező játékok feltételeinek folyamatos biztosítása a tevékenységközpontú rendszerben. A szabadjátékban a résztvevő gyermekek számát jelzésekkel sem határozhatjuk meg. /
• mintaadó szerep. / modell értékű viselkedési forma, attitűd, stílus, verbális és non verbális kommunikáció /
• szabályalkotó szerep:

megtanítja a problémát megoldani
elsajátíttatja az érzelmeik kimutatásának és kezelésének technikáit
/ a szeretet kifejezése, a harag érzésének kultúráltabb kifejezése, az indulatok fékezése /

• konfliktus oldó szerep / a gyermekek közötti megegyezés hiánya esetén /
• motivációs szerep / A holtpontra jutott játéktevékenységek során. /

3. 10.  A munka jellegű tevékenység személyiségfejlesztő szerepe
A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.

A munka, a tapasztalatszerzés, az együttműködő készség, a céltudatosság, az önállóság és az önfegyelem alakítója. Fejleszti a gyermek mozgás és kontaktus teremtő készségét, szocializál és lehetőséget biztosít az egyedül felvállalt elmélyült tevékenységre is. Számtalan ismeretet közvetít, magába foglalja az újra kezdést, próbálkozást, hibajavítást, az eredményre törekvés szándékát.
A játékidő, a különböző élethelyzetek és tevékenységek lehetőséget nyújtanak a munkavégzésre. Az óvodapedagógus közreműködésével a gyermekek kezdetben önmagukért, később társaikért is szívesen vállalnak és végeznek munkát.
A gyermekeknek nagyobb önállóságot kell biztosítani arra ösztönözve, hogy a szükségleteknek megfelelően a játék közben is fedezzék fel a munka szükségességét.
A munka a játékkal együtt felkészíti a gyermeket a tanulásra.

 

Munkaformák:

• önkiszolgáló munka / önállóságot, önfegyelmet, kitartást, feladattudatot fejleszt.
• a gyermekek önként vállalt, alkalmi tevékenységei: / tízórai, saláta készítés, befőzés, sütés /.
• a csoporthagyományok ápolásához kapcsolódó munkák: /ünnepi készülődés, takarítás, díszítés, terem átrendezése, meglepetések és ajándék készítése./
• az élő környezet rendszeres ápolása / növények, állatok, kerti munka /
• az önként vállalt és kisebb csoportokban is végezhető alkalmi megbízatások /a tevékenységközpontok rendjéért vállalt feladatok /
• a játékfajtákkal egybeeső munkák / játékok javítása barkácsolás /
• együttműködés a szülőkkel, a csoportokért vállalt munkában, a szülők bevonásával.

/ a szülők munkahelyének, műhelyének, kertjének, hobbijának bemutatása, megismertetése, közös barkácsolás, eszközkészítés, sütés - zöldségfélék, gyümölcsök, termések, termények, felajánlása a gyermekek munkálataihoz /

• Nagyszülők bevonása, régi mesterségek, munka - és játék eszközök bemutatásába /szövés, fonás, kosárfonás, rokka, szövőszék, köpülő, csutkababa, kóró boci, /.
• Szülők receptjeinek cseréje, gyűjtése és fénymásolása.

Óvodapedagógus feladatai

• Gyermekméretű eszközök biztosítása, állandó és elérhető helyének megteremtése, a balesetmentesség szem előtt tartásával.
• A feladatok differenciálása, munkavégzés ösztönzése, értékelése.
• Az emberi munka jelentőségének az alkotás szépségének megláttatása.
• A spontán munkavégzés, próbálkozások segítése.

 

3. 11. A tanulás értelmezése:
„A tevékenységekben megvalósuló tanulás”

A tanulás lehetséges formái az óvodában: az utánzásos, minta- és modell követéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása),
- a spontán játékos tapasztalatszerzés;
- a cselekvéses tanulás;
- a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;
- az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés,
felfedezés;

• a gyakorlati problémamegoldás.

3. 11. 1. Játékban tanulás a tevékenységközpontokban

 

A tanulás az életet végigkísérő alapfolyamat, amely óvodás korban a játékban a leghatékonyabb. A játék tehát a tanulás alapvető formája.
A felfedezés, a megtapasztalás, a rácsodálkozás élménye teszi érdeklődővé, nyitottá probléma érzékennyé a gyermeket. Ilyen helyzeteket teremtenek a mindennapi élet spontán szituációi, történései.
A gyermek saját élményként éli meg a helyzet megoldását.
A tanulás épít a gyermek természetes kíváncsiságára, csodaérzékére, felfedező és kísérletező kedvére.
Fontos, hogy a gyermek a játék örömét, élményét élje meg az egyéni és életkori jellemzőkre épített játékos tanulás helyzeteiben, ezzel kialakítva azon képességeket, amelyek alapján örömet jelent számára a későbbi tanulás, önfejlesztés.
/ flexibilitás, találékonyság, érdeklődés és felelősségérzet kialakítására nevelés /
A témák integrálásával / projekt rendszer / az alkalmazható tudást formáljuk.
A gyermekeket a tágabb kompetenciákra kell nevelnünk, amelyeket nevezhetünk:
"gondolkodási stratégiának, motivációs készletnek, a gondolat és az érzelem attitűdjének."
Ezek a kompetenciák szükségesek:

• A probléma megértéséhez és megoldásához
• A dolgok jelentésének kutatásához
• Az ötletek feltárásához és rendezéséhez
• A gondolati és érzelmi kommunikációhoz
• Önmagunk és mások megismeréséhez
• Az akarat fejlesztéséhez
• A helyzet megváltoztatásának és a vágyak megvalósításának igényéhez. Tanulásszervezésünkben a különböző projektek témaegységeiben úgy tervezzük az eljárásokat, tevékenységeket, hogy a gyermekek saját fejlődésük részesévé váljanak.

"Azokat az eljárásokat alkalmazzuk, amelyek gazdag tudásanyagra építenek, a cél az, hogy ezt a tudást úgy tudják használni, hogy az ismeretanyagok közötti átjárhatóságot biztosító szélesebb kompetenciák fejlődhessenek."
A tevékenységközpontokban egyszerre több dolog megtanulását tesszük lehetővé
 A különböző tevékenységekben a gyermekek saját maguk gyarapíthatják ismereteiket és kapcsolhatják korábbi tapasztalataikhoz.

 

Az óvodapedagógus feladatai:

• Biztosítja a sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségeit
• Aktivizálja a gyermek tanulási vágyát
• Ötletek, élmények kommunikációjára ösztönzik a gyermeket
• Újdonság, változatosság, a projektek tervezésében

3. 11. 2. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek szervezeti kerete

• Választható tevékenységek / egy időben többféle tevékenységből /
• Kötelezően választható tevékenységek / időtartamuk a tevékenységek eredményes befejezéséig tart /
• Kötött foglalkozás / testnevelés és a mindennapi mese minden korosztálynak /

 

Választható tevékenységek:
A választhatóság kétféle módon biztosítható:

• Egy időben, két vagy több egymáshoz kapcsolódó tevékenységgel.
• Egymás után láncszerűen kapcsolódó tevékenységekkel.

A választás lehetőségei:

• Szabadjáték keretein belül, spontán helyzetekből, gyermeki kezdeményezésekből vagy felajánlással, indirekt módon történik a tevékenységek célirányos továbbfejlesztése.
• A kisebb gyermek számára, minden tevékenység választható.
• Kötelezettsége: a felvállalt tevékenység végig vitele.

Kötelezően választható tevékenységek:

• Az óvodapedagógus több tevékenységközpontban ajánl fel lehetőségeket, amelyből a gyermekek választhatnak.
• A döntés kötelező, a választás szabad.
• A megkezdett tevékenység befejezése után érdeklődésüknek megfelelően újabb tevékenységet választhatnak.
• A választhatóság kiterjed: a megoldás technikájára, és a munkaforma választására.
• Differenciálás

Kötött / kötelező / tevékenységek:

• Kötelezőek az egyszerre, az egész csoport számára szerveződő tevékenységek. Ezek nem időhöz, nem életkorhoz kapcsolódnak, hanem a gyermekek fejlesztésének aktuális feladataihoz.
• Szervezéséhez figyelembe vesszük a gyermekek terhelhetőségét, monotónia tűrését.
• A kötelező tevékenységet megfelelő ráhangolással készítjük elő.
• Nem hagyományos didaktikai felépítésű, a felajánlott tevékenységek rendszeres, módszeres, műveltségtartalmat közvetítő szerepet töltenek be, közvetlen tapasztalást tesznek lehetővé, tevékenységekbe ágyazódva.

3. 11. 3. A felajánlott tevékenységek munkaformái:

A tevékenységek munkaformáit az életkori jellemzők, az egyéni fejlettség, a tevékenységek jellege befolyásolja.
A differenciálás mint alapelv, minden munkaformában érvényesítendő.
Formái lehetnek:

• Egyéni / az óvodapedagógus páros kapcsolata a gyermekkel, amelyben a személyiség ismerete alapján, célirányosan, a részképességek hiányára tekintettel tud hatni /.
• Mikro csoportos / A gyermekek között, állandó, személyes kapcsolat jön létre, ami ösztönző, vonzóvá teszi az együttműködést. A kialakítható munkamegosztás is választási lehetőséget jelenthet.

Az együttesség élménye fokozza a biztonságérzetet

A mikrocsoportos foglalkoztatási formában alkalmazható a

Kooperatív csoportmunka 

• A csoportalakítás lehet alkalmi, vagy állandó

A tanulás szervezése

• A következő alapelveknek kell érvényesülnie
• - Egyéni felelősség
• - Egyenlő részvétel
• - Egymásra utaltság
• - Párhuzamos interakciók.
•   Az óvónő alakítja ki a csoportokat, de a feladatokat egymás közt osztják el a    gyermekek

 Módszerei

• A módszereket a cél határozza meg
• A cél lehet:
•  valamilyen ismeret elsajátítása, pl. a körülöttünk lévő tárgyak anyaga: Fémhorgászos játékkal, mágneses horgászbottal
• - vagy szocializációs, Pl. peremhelyzetű gyermekek is jussanak feladathoz a csoportban

Várható eredmények:

• Csökken a peremhelyzetű gyermekek száma
• A kommunikáció mértéke nő
• Erősödik a szocializációs készség.

 

A csoportalakítás történhet:
Spontán, a gyermekek érdeklődései alapján.
Társas kapcsolatok, a gyermekek választása alapján.
Az óvodapedagógus javaslata alapján.

• Makro csoportos / együttes, nagycsoportban folyó tevékenységeket általában nem szervezünk, mert választási lehetőséget biztosítunk tartalomban, eszközben /.

 

A szervezeti keret, munkaforma nem cél, hanem eszköz, amely jól megválasztva segíti a cél elérését a személyiségfejlesztés hatékonyságát.
Beszélgetőkör ennek a körnek változatos formái vannak, spontán, felajánlottan választható és kötelező helyzet. Mindig valamilyen célt szolgál: szocializál, empátiát fejleszt, segíti az egyén megismerését, az egyéni és közös élmények felelevenítését. / előnye a szemkontaktus teremtése /
A jól szervezett beszélgetőkör jellemzői:

• Érdekes kommunikációs tér, lehetőség minden gyermek meghallgatására és az önkifejező készségük kiteljesedésére.
• Az óvodapedagógus kérdéseivel segíti kifejteni a gyermek gondolatát és kommunikációs, metakommunikációs jelzéseinek megfejtésére és megértésére törekszik, elősegítve a gyermek kreativitásának és képzeletének a kibontakozását.

 

3. 11. 4. A tevékenységek időkeretei: / Tervezés /

Hosszabbtávú tervezés.

A hosszabb távra történő tervezés, a célkitűzések, témakörök, feltételek, közös élmények átgondolását jelenti. A terv biztosítja a folyamatok átgondolását, a nevelők zavartalan és konfliktusmentes együttműködését. TEAM munkában készítjük: a csoportban dolgozó óvodapedagógusok, alkalmanként dajka, szülő bevonásával.

A Kompetencia alapú óvodai programcsomag hosszabbtávú tervezésünk alapját képezi

• A Komplex fejlesztési tervek felosztása az ősmagyarok és a magyar kultúra jelképrendszeréhez kapcsolódó Modulok ( Levegő, Tűz, Víz, Föld ) rendszerében történik.

Feldolgozásuk:
• Levegő: július, augusztus, szeptember hónapokban
• Tűz: október, november, december hónapokban
• Víz: január, február, március hónapokban
• Föld: április, május, június hónapokban történik

A négy Komplex fejlesztési terv három fejlesztési tématerv köré csoportosul.
• Család
• Élő- és élettelen világ
• Közösségi nevelés
 Ez a terv mobil, folyamatosan alakítható.

 

A hosszabb távú tervezés része:

• A Gyermekek fejlődésének nyomonkövetése / ahol az óvodapedagógus a képességkörök ismeretében megjelölheti azokat a területeket, ahol intenzívebb, differenciált fejlesztésre lesz szükség. /
• Az adott csoport nevelési tervének elkészítése: rendező elve a projekt - szerű integrált rendszer, amelyet különböző aspektusból - a tevékenységkörökben gondolkodva - célszerű vázlatosan megtervezni. Ez a hosszabb távú program is komplex, mert kiterjed a csoportbeli szokások, magatartásformák, hagyományápolás átgondolására, tehát nem szűkül le az értelmi fejlesztés lehetőségeinek számbavételére.

            Rövid távú tervezés:

Heti rend:
A heti rend a napokra tervezett játékidőn túl azokat az óvodapedagógus által felkínált lehetőségeket tartalmazza, amelyek: választhatók, kötelezően választhatók, kötelezőek a heti rend összeállításának feladatai:

• Legyen stabil a program /visszatérő tevékenységek a megszokott napokon /
• Legyen mobil része is / lehetőség az aktualitásokra /
• A hét elejére mozgásfejlesztő tevékenység tervezése/testnevelés /
• Hetente többször kerüljön sor a mozgásfejlesztésre
• Egy nap legyen élményszerző nap / amelyre alapozhatjuk a következő hét programját /
• Segítőtársak bevonásával, a hét két napjára tervezünk több tevékenységközpontban felajánlott integrált tevékenységeket / nagyobb fedésidővel /
•  A heti rend tevékenységei évszakonként is változhatnak
• A tervezésnél át kell gondolnunk a szabadjáték projekthez kapcsolódó feltételrendszerét.
• A heti rendben tervezett, felajánlott tevékenységek szervezeti keretei változhatnak /egyik héten a keddi napon választható, következő héten kötelezően választható lesz a felajánlott tevékenység.

Ezért a heti rend csak keret, tartalommal a heti tervben töltjük meg.
Heti terv:
A heti terv komplex pedagógiai program, amelyben a tevékenységközpontokban szervezendő játékot és játékos tanulást biztosító folyamatokat tervezzük.

A heti terv alapját képezi a Kompetencia alapú óvodai programcsomag
A Kompetencia alapú óvodai programcsomag Komplex fejlesztési terve három fejlesztési tématerv köré csoportosul:
Család
Élő- és élettelen világ
Közösségi nevelés

A Komplex Fejlesztési Terv olyan felkínált, választható témákat tartalmaz Modulonként 8-8-8-8, ( Tűz-, Víz-, Föld-, Levegő Modulokban ): amelyeknek a pedagógiai fejlesztés a feladata
Az ajánlás tartalma Modulonként:
- a tevékenységi körök (játék, munka, tanulás)
- a szervezeti keretek (frontális, csoportos, egyéni),
- a differenciálási eljárások (szervezési módok és/vagy feladatrendszer) és
- a munkaformák (frontális, csoportmunka, ezen belül a homogén illetve a heterogén csoport, valamint egyénre szabott munka) tervezésére terjed ki.

Ez a Komplex Fejlesztési Terv a csoportok projektjeiben jeleik meg, kerül megvalósításra.
A projektek időtartamát meghatározza, az adott témakör, a gyermekek már meglévő ismeretanyaga, érdeklődése az adott témával kapcsolatban.
Egy-egy projekt tarthat egy, de akár több hétig is, amíg lehetőség van újabb, és újabb ismeretanyag közvetítésére.

 

A heti tervben kerül sor:

• A témakörök felbontására tevékenységközpontokra
• A szervezeti keretek, munkaformák megjelölésére
• A csoportban kialakítandó szokások megjelölésére
• A csoporthagyományok, munkafolyamatok tervezésére
• A szülők bevonásának előkészítésére

Az egyéni, kiscsoportos és nagycsoportban szervezett tevékenységet heti bontásban kell megtervezni, a célkitűzések hangsúlyozásával.

Napirend:
A napirend a napi tervben realizálódik. A napirendben kerülnünk kell a tétlenséget feszültséget rohanást. Az egész nap a személyiségfejlesztés színtere. A szülőket a napminden szakaszában szívesen fogadjuk.
A napirend kialakításának szempontjai:

• A gyermekek életkora határozza meg
• Az óvodában eltöltött órák száma
• Évszaktól függően az udvaron eltölthető idő aránya
• A játékidő védelme
• A rugalmas napirend / ha kell rugalmas, ha kötelező a tevékenység egyszerre történő tízóraizással /
• A gyermekek reggeli gyülekezésének időtartama
• A gyermekek változó alvásigénye. A nagyok, ha délután nem alszanak értelmesen tevékenykedhessenek.
• Az ebéd érkezésének az ideje / ne legyen céltalan várakozási idő /

Napi terv: készítése az óvodapedagógus igénye szerint

• A napi terv a pedagógiai program legkisebb egysége, az egy-egy napra tervezett tevékenységek rendszere.
• A napi terv magában foglalja azt az időt, amely során a gyermekek kis csoportokban, az óvodapedagógus útmutatása mellett, egyéni vagy közös feladatokat oldanak meg, illetve amely alatt a gyermekek spontán tevékenykednek.
• A napi terv időt és alkalmat ad arra a gyermekeknek, hogy saját maguk válasszák ki azt a tevékenységi kört, amely a legjobban érdekli őket a szabad játékban. A játék folyhat önirányítással is így a gyermekeknek van lehetőségük arra, hogy saját ütemezésük szerint mozogjanak az egyes tevékenységi körök között.
• Tartalmazza: az integrált témát, a hét tevékenységközpontban feldolgozandó tartalmat, tevékenységeket, fejlesztendő képességeket, az eszközöket, a differenciálás módját, a szervezeti keretet /választható, kötelezően választható / és a munkaformát, az individualizálás az egyénre szabott differenciálás lehetőségét és eszközeit.
• A napi tervben helyet kell hagyni a napi észrevételek megfigyelések rögzítésére.

 

3. 11. 5.Tematikus projekt rendszer integrált fejlesztés

A projekt meghatározása

A projekt sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy adott probléma áll.
A projekt módszer integrálja a műveltségtartalmakat.
Óvodai nevelésünknek hatékony módszere a projekt - módszer, mert nem verbális, absztrakt síkon jelennek meg a jelenségek, dolgok, hanem a konkrétság, a tapasztalás szintjén, ahol a gyermek maga is képes megfigyelésekre, felfedezésekre, felismerésekre. A projekt módszer a megvalósítás technikáját jelenti.
A projekt rendszer már tágabb fogalom, amely magába foglalja:

• A komplex témaköröket, amelyek a különböző formában megjelenő ismeretek feldolgozásának a lehetőségeit tartalmazzák. / A témakörök kiválasztásában a gyermekek kreatív tervezése meghatározó, személyiségfejlődésükben fontos tényező. /
• A lebontott témákat - és azok feldolgozását tartalmazó tevékenységeket - a különböző tevékenységközpontokban. /A témák tevékenységekhez kapcsolódnak és a tartalmuk feldolgozását a szabad játékban, és a játékban szervezett tanulás helyzeteiben végezzük el. Feladatunk itt átgondolni, hogy milyen tevékenységeket kezdeményezünk a választható, kötelezően választható formában és melyeknek teremtjük meg a feltételeit a szabad játékban. A feldolgozás egy - két hétig tartó folyamat, amelyben a gyermekek gyűjtésekkel, ötleteikkel, megfigyeléseikkel mélyítik a témaprojekt kibontását. Ebben a folyamatban egyszerre jelentkezik az individualizálás és a szocializálás lehetősége.

A fejlesztés e két területének egységes rendszere a projekt rendszer és a megoldás módja a hogyanja a projekt módszer. A projekt módszer ideális munkaformája a tevékenységközpontok mikro csoportos és egyéni munka. A gyermekek a tanulást saját élményként élik meg mert, - közös tervezés, közös tevékenység mellett az egyéni élmények, tapasztalatok, egyéni érdeklődés dominanciája is érvényesül. A választható téma, eszköz, együttesen a játék indítékai, így a játékban jelenlévő sajátélményű tanulásé is.

         A projekt módszer alapelvei:

• A konstruktivizmus: A gyermekek maguk alkotják, építik fel a világról alkotott elképzeléseiket, a megtapasztalás, szintetizálás folyamatában, az óvodapedagógus érdeklődése, tapasztalatai segítő közreműködésével / közvetítő szerep, a tanulás lehetőségének felfedeztetése /.
• A fejlődési szinteknek megfelelő fejlesztés / az egyéni eltérésekre épülő, a gyermek, szükségletei, adottságai, a megismerő tevékenység pszichikus funkciói / érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás, beszéd / területén lévő különbözőségek figyelembevételével.
• A progresszív nevelés elve / J. Dewey / filozófiai meghatározása alapján: az élethelyzetekben való nevelést, tanítást jelenti. A projekt módszerrel feldolgozott projektek ötvözik- a játék, munka, tanulás - tevékenységét.

A projektek integrálják:

• A tevékenységeket
• A képességeket
• A gyermek élményeit, tapasztalatait
• A tevékenységközpontokat
• A különféle ingereket / vizuális, akusztikus, verbális, multiszenzoros.

Ezek az elvek, a gyermekközpontú gondolkodásunkat szolgálják.
A projekt tehát integrálja a szabad játékot és a játékban tanulás felajánlott tevékenységeit. A projekt témák kialakításában a gyermekeken kívül a szülők is rész vesznek, ezáltal közvetve vagy a csoportban közvetlenül is részeseivé válnak a projekt feldolgozásának.

A téma projekt felépítési szempontjai:

• Mit tudnak a gyermekek a témáról / milyen élményeik tapasztalataik vannak /
• Mit szeretnének még megtudni / A téma felbontását meghatározza /
• Mit tudtak meg a gyermekek / készségek, képességek fejlődése /

 

Tematikus projektrendszer jellemzői

• Az évszakokhoz kapcsolódó témákon kívül, a gyermek érdeklődésének megfelelően sok más témát tartalmaz.
• Sokféle módszert eljárást integrál /A gyermekek sokféle formában dolgozhatnak a témában. /
• Sokféle tevékenységet integrál / ábrázolást, ének-zenét, dramatizálást, mozgásos, családi játékokat. /
• Sokféle helyzetben találkoznak a gyermek a témával / gyűjtés, helyszíni megfigyelés, album készítése /.

 

A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget

2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához.

a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik.
(Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél

• az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,
•  - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,
• - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett
• az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek
- érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,
- elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek
- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését,
- feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

3. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.

4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

5. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

 

4. A család bevonása az óvodai életbe

Fontos alapállásunk: A család elsődleges és meghatározó

Az óvoda pótolhatatlan, mással nem helyettesíthető funkciója:

A családi nevelés kiegészítése, a speciális, kortárskapcsolatban történő szocializálás.
A szülő kliens, aki számára legfontosabbat a gyermekét bízza az óvodára, az óvodai szakemberre.
Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

Feladatunk:

• A családokban meg kell keresnünk az együttműködési szálat / még a különböző okokból hátrányos helyzetűvé vált családok körében is / Ez a szál a gyermekszeretet.
• A család hatása a kisgyermek fejlődésére döntő hatással bír, így a jól működő és a családi élet zavaraival küzdő családok esetében is ismernünk kell a család szokás és érték rendjét.

Miért vonjuk be a szülőt a gyermekek óvodai nevelésébe?

A gyermek fejlődése szempontjából, a szülők, a család részvétele a nevelési programban meghatározó.
"A gyermek életének központját a család jelenti, a család az a folyamatos és örök közeg, ahol a gyermekről való gondoskodás, nevelés, a gyermek élete szempontjából fontos döntések hozatala végbemegy. A korai kisgyermekkor nevelőinek fel kell ismerniük, bátorítaniuk és támogatniuk kell a szülők és a gyermekek közötti elsődleges és alapvető kapcsolatokat"/
Hansen KA.-Kaufman RK.
„Program for children and families”
New York.1982.

• A gyermek teljesítménye jobb, ha a családban minden rendben van.

/ A kisgyermek segítésének legcélravezetőbb módja az ha segítjük a családot abban, hogy talpon maradjanak és szülői feladataikat eredményesen teljesíthessék. /

• A szoros kapcsolatok erősítik a gyermek fejlődési potenciálját.
• Az együttműködés elősegíti a nevelőmunka eredményességét és a pedagógusokat sikerélményhez juttatja.

Milyen családi tényezők ismeretére van szükség a gyermekek személyiségének alaposabb megismerése érdekében?

• A szülők értékrendje, szokási, hobbija, ambíciói
• A család szerkezete, a generációk kapcsolata, szülők kapcsolata.
• A testvérek száma, a gyermek helye a testvérkapcsolatban.
• A család életrendje, életvitele, családi élet nyitottsága.
• A család anyagi helyzete.
• A szülők gyermekismerete, gyermeknevelése, a gyermek fejlődésének jellemzői.
• Az óvodai neveléssel szembeni elvárásaik.

 

Mit várunk a családok hangsúlyosabb bevonásától az óvodai életben?

• A családból kilépő kisgyermek és a szülő együtt élhesse meg az óvodai élet szépségeit az óvodai tevékenységekben átélt közös élményeket.
• A szülő, óvoda iránti érdeklődése, az óvodapedagógussal kialakított jó kapcsolata, az alkalmankénti bekapcsolódása az óvodai életbe, feloldja a kisgyermek félelmeit, szorongásait.
• A családoknak biztosítanunk kell a lehetőségét annak, hogy milyen tevékenységekben szerezhetnek a gyermekekről sokirányú információt.
• A család, a szülők részvétele az óvodai éltben egy tudatosan felvállalt kapcsolatépítés eredménye.

 

Milyen pedagógiai hatást várunk el az együttműködéstől?

• A szülő felelősségérzete megnő azzal, hogy közvetlenül is megéli az óvodai nevelés tervszerűségét.
• Bővül a pszichológiai, pedagógiai tájékozottságuk.
• Fontosnak érzi magát az óvodai életben
• A szüleikkel együttjátszó gyermek óvodai élményei pozitívak lesznek.
• Az időnként behozott kisebb testvér besznevelésa zökkenő mentesebb lesz
• A besegítő szülő megkönnyíti a szervezési , gondozási feladatok elvégzését
• Egy - egy különlegesebb téma feldolgozásánál szakértelmükkel a segítségünkre lehetnek.
• Az óvodapedagógus sok információhoz jut a családokról és segítségére lehet a gyermek fejlesztésében.
• Közelebb kerülhetnek egymáshoz a hasonló problémákkal küzdő szülők.
• Az óvoda a szülőknek felkínált sokféle tevékenység lehetőségével, kultúra közvetítő szerepet tölt be.

Óvodánk legalább 20 éve betölti községünkben ezt a funkciót, amelyet tovább szélesítünk.
A családok bevonásával, több generáció bekapcsolásával végezzük kultúra közvetítő funkciónkat.

A családok bevonásának fontos alapszabálya:

• Az óvodapedagógus sok információhoz jut a család életéről, ezeket csak a gyermek érdekében használhatja fel, az információt bizalmasan kell kezelni.
• Az óvodai éltbe bekapcsolódó szülőre elsősorban gondozási feladatokat bízhat, a tevékenységekben az óvodapedagógussal megbeszélt feladatokat elvégezheti.
• Nem bízható a szülőre a gyermekek önálló felügyelete, nevelési helyzetek megoldása.

 

A családok bevonásának formáit a hagyományőrző programunkban kibővítve részletezzük
A helyi nevelési programunk elkészítése után kibővítjük
Jelenleg a családi szobát még nem tudtuk kialakítani, de a jövőben a célszerűsége és fontossága miatt kialakítását tervezzük.

A családdal való kapcsolattartás stratégiája:

Spontán kommunikációs stratégiák:

• Az óvodába érkezés és hazavitel időpontjában kialakított kapcsolat.
• Üzenő füzet
• Hirdetőtáblák
• Hírlevelek

Formális kommunikációs stratégiák :

•  az egy gyermekcsoport részére szervezett szülői értekezletek / Új formátumban /
•  egy szülői réteg számára szervezett értekezletek,
• pedagógiai, pszichológiai ismeretterjesztő értekezletek a szülők szükségletei alapján

A kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazásával, a következő eredményeket kell biztosítanunk a szülők számára.

A kompetencia alapú programcsomag használata során a szülők biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy

• a program középpontjában a gyermekük áll,
• boldog gyermekkort kívánunk biztosítani gyermeke számára,
• a program alkalmazása eredményeként gyermekük alkalmas lesz az iskolára (következő nevelési folyamatra)
• gyermekük képességei komplex módon fejleszthetők,
• figyelembe veszik gyermeke egyéni és életkori sajátosságait,
• értékelik gyermeke azon tulajdonságait, amelyek csak rá jellemzőek,
• gyermekével megtanítják értékelni a másik gyerek másságát is,
• gyermeke számára olyan tudástartalmakat adnak át, amelyek megalapozzák az iskolai tanuláshoz szükséges kulturtechnikákat,
• gyermekének olyan értékeket (hagyományőrzés, hagyományápolás, a magyar anyanyelv, népdal, mese- és mondavilág, tisztelet, szeretet, megbecsülés, elfogadás, a közösségben való együttélés) közvetít, melyek örök érvényűek,
• a hangsúly a különböző módszerekkel történő egyéni fejlesztésen van,
• a szabad játék a nevelés fő eszköze,
• a gyermekével való közös gyűjtőmunkát a közös élményfeldolgozás követi,
• a program figyelembe veszi az észrevételeiket is.

 

• Családgondozás
• Az óvoda / az óvodavezető, az óvodapedagógusok és a gyermekvédelmi felelős / a társadalmi erőforrások ismeretében megpróbál segíteni a családok helyzetén, biztosítva az információáramlást.
• Szakemberekkel együttműködve életviteli, és családjogi kérdésekben felvilágosító előadásokat, párbeszédet kezdeményez a szülőkkel.
• Képviseli a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekeit és támogatja a segítő kapcsolatok keresését a bajbajutott családok estében.
• A családok kezdeményezésére, ellátja érdekeik képviseletét a szakszolgáltató intézmények megkeresésével.
• Együttműködés a községi gyermekjóléti szolgálat képviselőjével, orvossal, védőnővel, az általános iskola gyermekvédelmi felelősével.

 

6.      Csoportszervezés, fejlesztés, kapcsolatok köre, értékelés

6. 1.  A csoportok szervezésének főbb elvei:

Általános szervezési elveink:
Épületi adottságok figyelembevétele.
A korosztályok létszáma határozza meg az osztatlanság és osztott csoportok számát.
A Petőfi utcai csoportba, az óvodához közeli lakókörzetből és a szülők igényeit figyelembe véve szervezzük a csoportot.

A túlkoros gyermekek további nevelésének főbb elvei:
A képességeik és ismereteikre alapozott személyiségfejlesztés.
Új projekt témák , vagy ismertek másféle kibontásban /Egyéni fejlesztés /
Hátrányos helyzetű gyermekek kis létszámú csoport szervezési feltételei:
Magas létszámuk és nagymértékű lemaradásuk esetén

Életkori nyitás specifikumai.

Minden kérdésnél megfogalmazódik a differenciálás és a differenciáltság.
Életkori nyitottság:
Pedagógiai programunkban figyelembe vesszük a 6 év feletti gyermekeket is. (a finanszírozás fejkvóta szerint történik, speciális intézmények nevelik a különböző sajátos nevelési igényű gyermekeket, de jelen vannak óvodánkban is. Feladatunk itt, megkeresni a lehetőségét, hogyan lehet speciális szakembert behozni az óvodába.)
Nagyon differenciált a jövőképünk, de nem elégedhetünk meg azzal, hogy nekünk van egy a kompetencia alapú nevelés Programcsomag felhasználásával kiegészített pedagógiai programunk. Mert ezt folyamatosan értékelnünk kell és ki kell tűznünk az újabb feladatainkat. Meg kell oldanunk, a Referencia Intézménnyé válás feladatköréből eredő feladatainkat is.
A szülők igényeit és a kisebbségi nevelésünket figyelembe véve alakítjuk ki további terveinket.
Bízunk abban, hogy a szülők támogatására a továbbiakban is számíthatunk.

 

6. 2 Óvodánk tárgyi feltételrendszerének fejlesztése:

Külső és belső erőforrások további igénybevételével.
Belső forrás: Az óvodai költségvetésünk összegének továbbra is takarékos, beosztó
Gazdálkodásával, az épületek állagmegóvása, biztonságos üzemeltetés feltételeinek megteremtése, a biztonságvédelmi feltételeinek kigazdálkodása.
Külső erőforrások: Alapítványunk támogatói körének bővítése,.
További pályázatok megírása; Rendezvényeink adományozó körének bővítése;
felnőtt bálok további szervezése.

 

6.3.Személyi feltételrendszerünk fejlesztésében további terveink
 
Külső továbbképzések: A továbbképzés,  szakképzési programunk alapján.
Belső továbbképzések: Minta modell képzés.

6. 4.Külső kapcsolatok köre

• Községünk önkormányzatával és vezetőivel.
• Rendszeres kapcsolattartás az általános iskola vezetőivel és első osztályos és leendő első osztályos tanítóival. / közös rendezvények /
• Óvodánk gyermekorvosával.
• Községünk védőnőjével, gyermekvédelmi felelősével.
• Speciális szolgáltató intézményekkel: Nevelési Tanácsadó, Szakértői bizottság.
• Speciális szakemberekkel: logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, gyógytornász.

 

6. 5. Pedagógiai értékelés szerepe, helye

Belső érékelés:
Önértékelés
Önelemzés
Külső értékelés:
Óvodánk önértékelési, önelemző és program beváló értékelési rendjét a minőségbiztosítási rendszerünkben részletezzük.
A külső értékelést segítő szakértő bevonásával tervezzük.

7. Az alapdokumentum kiegészítő dokumentumai

Óvodánk kiegészítő- eddigi nevelőmunkánkba is beépített - saját programjai.

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS

 

A Helyi Óvodai Nevelési Program módosított, a kompetencia alapú nevelés feladataival egybeszerkesztett változatát, a nevelőtestület és a szülők képviselete 2010. április 30-án elfogadta.

 

………………………………………….                     …………………………………..
A pedagógusok képviseletében                                  A szülői közösség képviseletében

 

Arnót, 2010. április 30

                                                                                                                             ………………………………
                                                                                                                             Barcsák Pálné óvodavezető

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS

 

A Helyi Óvodai Nevelési Program módosított, a kompetencia alapú nevelés feladataival és AZ Óvodai Országos Alapprogram módosításaival egybeszerkesztett változatát, a nevelőtestület és a szülők képviselete 2010. szeptember 1.-én-án elfogadta.

………………………………………….                     …………………………………..
A pedagógusok képviseletében                                  A szülői közösség képviseletében

 

Arnót, 2010. szeptember 01

                                                                                                                             ………………………………
                                                                                                                             Barcsák Pálné óvodavezető